Szégyelnem kellene magam, amiért nem szeretem az apámat?
Nagyon megoszló vélemények vannak erről, ha eddig egyöntetűek is a válaszok.
Én magam is úgy gondolom, hogy a szeretet akkor jó és hasznos és szép, ha azt az ember kiérdemli. Nem azzal, hogy a rokonod, hanem azzal, hogy valójában a teljes értékű szülőd, akit te magad is szívesen tekintesz édesapádnak.
(Gyereket csinálni bárki tud.)
Érzéseket szégyellni meg olyan, mint testi fogyatékosságot szégyellni. Olyasmiért rosszul érezni magunkat, amiről nem tehetünk. Titkolni szabad, és sajnos ebben az álszent és ítélkező világban kell is néha, de szégyellni magad előtt - na azt nem szabad. Magaddal legyél őszinte és legyél kibékülve magaddal, ez fontosabb mindennél.
"Bajok vannak manapság a férfiakkal"
Legalább annyira mint a nőkkel!
Kemény dió.
Én anyukámat nem vagyok képes szeretni. Pedig megérdemelné nagyon.
Most pszichológushoz járok, és dolgozom az ügyön!
Ha szeretnél változtatni ajánlom Neked is pszicho dokit!
A szeretetet ki kell érdemelni. A gyűlöletet is.
Azért, mert valaki szülő (én is), még nem jár neki alanyi jogon a szeretet. Tisztelet, talán, ha rendesen felnevelt.
Nem kell szégyenkezned.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!