Szerintetek jól teszem ezt? Vagy mit tegyek máshogyan? Anyám nagyon megbántott. Arra gondoltam, nem jelentkezek egy darabig.

Külföldre költöztünk a párommal, az édesanyjával és a 3éves kislányunkkal.A párom édesanyja vigyázott volna a gyerekünkre és így mindketten tudtunk volna dolgozni.Anyámnak ez már ekkor nem tetszett,mert szerinte nem szabadott volna otthagynom a munkahelyemet és kimenni az ismeretlenbe.Mi mindent megterveztünk,a párom előre kiment és amikor talált munkát és szállást,akkor mentünk utána anyóssal és a gyerekkel.Nekem is sikerült 1hónap után munkát vállalni,és szépen is kerestem vele.Már ki is néztük az ovodát is a kislánynak,amikor anyósom lebetegedett és haza kellett utaznia.Azt gondoltuk csak egy megfázás,de sajnos tüdődaganata volt amit azonnal meg kellett operálni.Úgy néz ki rosszindulatú és kemozni kell.Én otthagytam a munkámat mert így a gyerekkel kell lennem.Anyám azt mondta,miért nem jövünk haza.Ők majd ellesznek a kislánnyal,én meg menjek vissza a munkahelyemre.Igen csak akkor széthullik a családunk,én nem akarom a páromat itthagyni egyedül.Arra gondoltunk ,hogy oviba íratjuk a kislányt és én elvállalok valami 6órás munkát amit találok.Anyám szerint ez nem jó ötlet,mert avval nem keresnék annyit,hogy megérje kinnt lenni.Folyamatosan amikor hívom a skypeon kritizál minket.Hogy én miért nem megyek haza ,majd a férjem összekeresi a lakásravalót.Meg hogy rossz szülők vagyunk mert a kislányunknak már régen oviba kellene járnia,és nem otthon lenni velem.Tegnap akkor telt be a pohár amikor mondtam anyámnak ,hogy most egy hónapra hazamennénk,mert anyósom beteg,és kellene segíteni neki.Erre anyám elkezdett kiabálni velem,hogy mi meggondolatlanok vagyunk,mert erre el megy egy csomó pénzünk,és a párommal nagyon gyerekesen gondolkodunk.Hirtelen meg sem tudtam szólalni,eddig azt akarta menjek haza,most meg jól letol amikor hazamennénk,persze már mindketten.Nem szívleli a választottamat az biztos,ezek után tuti.Tudjuk nagyon jól,hogy ez sok pénz,de nem tehetjük ezt anyóssal,hogy magára hagyjuk ebben a nehéz időben.Nem tudom anyám mit szólna ha ő betegedne le és én nem mennék hozzá haza.Tudom ,hogy jót akar anyám,csak ő nem nézi a lelki vonalát a dolgainknak,ő csak az anyagiakat nézi.Nem tudom ő neki olyan mint ha nem lenne szive.Azt se bánná,ha én a párom nélkül szenvednék Mo-on,csak dőljön a pénz.Az se számít,hogy a gyerekünk lehet így apa nélkül nevelkedik ki tudja meddig?Hihetetlen számomra anyám gondolkodása.