Megéri küzdeni ezért a kapcsolatért?

Ha akarod őt, legyél kitartó. És ne azzal a tudattal fogj hozzá, hogy "túl jó" voltál. 10 év nagyon hosszú idő, és én (nőként) megértem, hogy a párod úgy érezte, nem kell neked igazán. Az ember az életét, egzisztenciáját folyamatosan építi, erre hivatkozva ennyi ideig várni nagyon furcsa. Gondold végig, mit szeretne vajon ő? Miket mondott, amiket nem hallottál meg? Nézz utána, mi fontos egy nőnek. Érezze, hogy nem sértett önérzetből küzdesz. És légy természetes, ne nyálas. Arra gondolj, akit 10 éve megismertél. Fő a kitartás!

37/N

Én megértem őt, pont ezt csináltam, pedig csak 4 év volt, nem 10. Mit gondoltál 10 év után nem akarna szerencsétlen nő férjhezmenni, gyereketszülni? természetes, hogy elment a kedve az egésztől, belefásult a dolog. Bár az nem volt szép, hogy megcsalt.

Nem mondom, hogy teljesen értelmetlen küzdeni, próbálkozz még, beszéljétek meg, mondd el mik a céljaid a jövőre nézve, de ha ő már nem szeret és nem látja értelmét, akkor engedd el.

ne jelentkezz...hagyd a szekeret, kár kapaszkodni..ez a hajó elment(némi képzavarral)

ha mégis úgy döntesz, hogy visszakönyörgöd, az már csak maszatolás lesz..mindig ott bújkál majd a kisördög, hogy mit tudott a másik?

nagyon szép, hogy lelkizős vagy, de tessék továbblépni egy kis pihenő után..

mégegyszer: ez a hajó elment!

Egyetértek részben a barátnõd döntésével. Te sokat gondoltál a jövõtökre, viszont ami fontos egy kapcsolatban azt nem tetted meg, amely egy nönek nagyon jól esne.

Most hagyd gondolkodni és ha van valakije nem biztos, hogy jól fogja érezni magát, hiszen 10 év az 10 év. A friss kapcsolat az elveszi néha a józan ész gondolatait.

Várjál türelmesen, ha valóban vissza akarod kapni, de elmondhatod neki, hogy bizonyitani akarsz, ha még õ is szeret téged, mert az sem mindegy.

Hiába 10 éve ismeritek egymást, csak 2 évet éltetek együtt. Ha 2 év együttélés után dobbant, ott az elmúlt 8 év semmit nem ér.Két dolog lehetséges: fogalmad nincs ki ez az ember, és végig színházat játszott neked vagy inkább elfogadáson alapult a kapcsolatotok. Az az ember aki 10 évből 8 év után összeköltözik-az nem fog neked 2 év után dobbantani. Ezerszer elhanyagolhatod akkor se, mert mondjuk minőségi volt az addig eltöltött idő. Úgy hogy valami nem kóser...

Szivesen biztatnálak, hogy de ostromold stb-stb, de szerintem felesleges. Most képzeld el, lett volna egy gyereketek, elveszed, és most dobbant. Ráadásul úgy, hogy tudod, hogy van valaki, és itt van karácsony. Ez beszédesebb mint bármi számomra. Tudod mondani mindent lehet, de a cselekedetek beszédesebbek minden szónál.

A 10 év, elhanyagolás stb még érthető, erre én is azt mondanám, hogy küzdj érte.

Na de hogy más karjaiban keresett vigaszt? Magyarul semmibe vette a 10 évig felépített bizalmi viszonyotokat és félrekefélt. Én ezt sehogyan sem tudnám megbocsátani. Még akkor sem, ha az egész 10 év rajtad múlott.

A helyes döntés az lett volna, hogy megpróbáljátok megbeszélni, változtatni és ha végképp nem működik, akkor szakítotok és utána azzal fekszik össze akivel csak akar. De így, hogy az egészet a hátad mögött csinálta, hazudva a szemedbe (még akkor is, ha te elhanyagoltad), számomra már lenullázná a bizalmat.

Akármilyen nagy is a szerelem, nyilván nem szeretett annyira téged, hogy korrektül járjon el. Ennek így nincs jövője.