Mit csináljak ha a baba miatt romlott meg a kapcsolatunk?

Szerintem a kapcsolatotok nem a gyerek miatt romlott meg, hanem mert nem tudjátok megbeszélni és megoldani a felmerülő problémákat. A gyerek csak előhozta ezt az egyébként is meglévő gondot.

Próbálj meg segítséget keríteni, ha egyedül nem bírod. Ha csak legalább a takarítást, vasalást el tudja végezni más, azzal már beljebb vagy. Vagy a gyerekre vigyázzon valaki 1-2 naponta pár órát, akár unatkozó szomszéd, ha a babysitter túl drága.

"és ránéztem és egyszerűen elkezdtem üvöltve bőgni hogy ilyen nincs, hogy nem képes már soha végigaludni három órát... mire persze ő is bőgni kezdett, húzózkodott fel a rácson (ettől is örökké félek hogy egyszer felébred míg elszundítok és kiesik) és annyira bemérgedtem hogy fogtam és rátoltam a rács fölé a pelenkázóasztalnak a tetejét (mellette van és ilyen széttolható) és így nem tud kimászni.

akkor azért sírt egy órát, nem bírtam és lementem egyet sétálni "

Gondatlan szülő, jóarc vagy..

Amúgy mégis mit hittél, mi lesz, ha megszületik a gyerek?

Elhiszem, hogy eleged van, de a baba előtt ne üvölts és ne bőgj hisztérikusan! Menj át egy másik helyiségbe, és üvölts ott, ha ettől megnyugszol. A párod is foglalkozhatna többet a babával, vagy átvehetne kicsit a házimunkából.

Gondolj arra, hogy a babád most igényli a legtöbb figyelmet és türelmet. Ha nagyobb lesz, könnyebben mennek majd a dolgok.

Erről most beugrik ez a cikk amit pár hete olvastam:

[link]

Ha tetszik a módszer, akkor nézz utána jobban, legyen más forrásból is megerősítésed, hogy ez jó és működik. Biztos lesznek páran, akik azt fogják írni, hogy sosem tennék ezt a babával, de ha a házasságod a tét, akkor szerintem érdemes átgondolni, mert ha veszekedtek és váltok akkor jobban sérülhet a gyerek.

Amúgy mennyi idős a baba? A cikkben nincs benne konkrétan, de valószínűsítem, hogy ezt nem 1-2 hónapos babákra találták ki, hanem nagyobbakra, akiknek már végig kéne tudni aludni az éjszakát.

Egyetértek azzal, aki azt írta, a baba előtt ne üvölts. Ő teljesen téged tükröz. Én elképzelhetőnek tartom, hogy azért ilyen sírós és rossz alvó, mert érzi, hogy folytonos görcsben vagy, nem vagy kiegyensúlyozott. Nálunk nem ilyen rossz a helyzet, de azért engem is elér néha az ideggyengeség, olyankor kimegyek pár percre, de mindig mosolygósan megyek vissza a gyerekhez, akkor is, ha óbégatni, bőgni tudnék. Ő csak tőled függ, akaratlanul is átveszi a hangulatod. Meg tudod próbálni, hogy a babával kedélyes, könnyed vagy? Ráérsz akkor rohanni, kapkodni, ha ez beválik, és végre ő is alszik egy jóízűt. Gondolj bele, a pici ugyanolyan egyedül van, mint te, ha szétesel.

És igen, mondd el a férjednek, hogy érzel, hogy a gyerekkel itthon lenni nem egész napos szunya és gyalog-galopp, az ember folyamatos készenlétben van, és fárasztóbb, mint 12 óra kemény fizikai meló. Nem fizikailag, hanem idegileg és szellemileg. Ha ezt nem érti meg, akkor tahó, már bocsi. Vagy segítsen be, vagy egy időre, míg jobban felszabadulsz a gyerek mellől, adjon le az igényeiből. Te nem tudsz osztódni, hogy mindenhol helytállj.

Ennyi idős gyerektől már tényleg tudnál pihenni egy kicsit, mer neki már többet kellene aludnia.

Ahogy előttem is írták, kérdezd meg a gyerekorvostól, mi lehet a gond, miért nem alszik. Mert kéne neki..

Ha sikerül megoldani, Te is tudsz pihenni.

Fáradt vagy, ezért ideges, ezt érzi a baba is, tehát ő is az. Ördögi kör. Keressétek meg az alváshiánya okát.

Aki meg azt írja, hisztis vagy, nem volt (talán?) még ilyen rosszul alvó gyereke. Az csak mese, hogy a gyereknevelés csupa móka és kacagás. Ilyet az mond, akinek nincs gyereke..Vagy megáldotta az ég egy nyugis bébivel.

Kellemes Ünnepeket! Most, gondolom a férjed is otthon van, pesztrálja ő, Te meg pihenj! Minden jót!