Tényleg ennyire fontos a családi háttér?
Klasszikus középosztálybeli családban nőttem fel (középvezető apuka, htb anyuka, jó gimnáziumba jártam, mellette zongoraórára, balettórára, stb., szóval tényleg ahogy a nagykönyvben meg van írva), középosztálybeli értékeket adtak át a szüleim.
Három komolyabb kapcsolatom volt (gimi alatt bő egy évig jártam egy fiúval, utána 5 évig egy másikkal, 4 évig együtt is éltünk, és a mostani, ami még csak féléves, de fél éve együtt is élünk), mindhárom fiú hasonlóan középosztálybeli családból származik, mint én.
Volt sok más udvarlóm is, volt aki tipikus munkásgyerek volt, már az elejétől fogva nem értettük meg egymást, pl. nem értette, miért kell még sok évet elszúrni az egyetemen ahelyett, hogy hamar kitanulnék egy szakmát és férjhez mennék, illetve el sem tudta képzelni, hogy például külföldre menjek ki tanulni, mert "az milyen drága és felesleges", azt már nem sikerült megértetnem, hogy ösztöndíj is van a világon, és hogy nem mindenhol olyan drága az élet.
Volt olyan is, aki magasabb társadalmi rétegből származott, vele én nem tudtam lépést tartani, annyira más szemszögből nézte a világot.
Nem divat manapság ilyet mondani, de tényleg igaz lehet a régi mondás, miszerint suba subához, guba gubához? Nem csak anyagi, szellemi értelemben is. Vagy csak én látom így ezt? A környezetem is végiggondoltam, és nagyon elvétve látok csak ellenpéldát.
Keresztanyám nagyon gazdag, és a volt férje is az. Mindketten többdiplomás, nagyon művelt emberek és a szakmájukban kiválóak.
Mégsem jöttek ki egymással, ezért elváltak.
Szóval a dolgok nem feketék és fehérek.
Akkor nézzük minket: párom szülei szakmunkások, anyukájának érettségije sincs. Párom diplomás.
Az én szüleim mind a ketten többdiplomások, nekem csak szakmám van.
18 éve együtt vagyunk
igen, ebben maximálisan egyetértek. a nagyim is mondogatta: suba subához, guba gubához. :)
igaz, a nagyszüleim igazi paraszti családól valók (tehát földműves, még mielőtt valaki félreérti), de emellett nagyon intelligens, tehetséges emberek voltak, és sokat dolgoztak.
anyukám első generációs értelmiségi, csak sajnos a párválasztást eléggé elszúrta. viszont ez jó példát adott nekem arra, h én meggondoltabban cselekedjek.
akiket nagy ívből kerülök, azok a prolik. egyszerűen bosszant, ahogyan élnek, ahogy a világot látják, és amilyen szellemben gondolkodnak. velük még csak barátkozni is elvétve...
a párom egy nem vagyonos, de tanult családból jött ember, a szülei mindketten felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, így ő sem állt meg, diplomás, intelligens ember. az egyik nem következik a másikból, de nála szerencsére mindkettő megvan :D
nagyon hasonlóan gondolkodunk, széles látókörrel rendelkezünk, szinte mindenről tudunk egymással beszélgetni. ez nekem a legfontosabb.
összeillünk, becsüljük egymást, egyeznek a terveink.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!