Más is gyerek még lelkileg 18 évesen vagy én vagyok későn érő típus?

Igen! Más is gyerek még 18 évesen! Ne aggódj!

Van aki hamar felnő és úgy is viselkedik! De "idővel" visszagondolva tudja, hogy tizennyolc évesen még nagyon gyerek volt! Az hogy te milyen társaságban érzed jól magad, hogy "birkózol" az unokahúgoddal vagy beszélgetsz a "felnőttekkel", felnőttesen ez még a te döntésed lehet!

Majd felnősz, ha te úgy akarod!

Nagyon sokan sokáig gyerekek maradnak. Manapság teljesen normálisnak számít, hogy a fiatalok félnek a felelősségtől. Na nem arról van szó, hogy bevásárolsz, az nem felelősségvállalás. Hanem hogy például a saját munkádból élsz meg. Ad abszurdum a gyereked is.

Ez valahol jó, mert az ember addig gondtalan, amíg felelőtlen lehet. Én sajna nagyon korán felnőttem, már a gimnáziumot is a családtól külön élve végeztem, 17 évesen költöztem össze az első barátommal, most 24 évesen már a harmadik olyan barátom van, akivel együtt élek. Nehéz és nyögvenyelős, például határozottan rettegek attól, hogy mi lesz, ha elveszítem a munkám, miből fogok megélni. Sokszor irigylem azokat, akik ennyi idősen még a szüleiknél laknak és az a legnagyobb problémájuk, hogy merre menjenek bulizni, vagy hogy szépen nézett rájuk az a fiú a buszon.

20 éves vagyok és én sem érzem magam felnőttnek :D

mondjuk én még a szüleimmel élek,gimibe járok (ucsó évem van már, ez egy jó hosszú történet,hogy miért járok gimibe 20 évesen)

nyilván ha lenne barátom és külön élnék a szüleimtől akkor máshogy éreznék, érettségi után elmegyek dolgozni..azt amúgy én sem értem,hogy lehet 17-18 évesen szülni, egyik osztálytársam 18 éves és terhes ,hát felfogni sem tudtam,persze gratuláltam neki,de akkor is..

én gyereket max 25-26 vagy a fölött szeretnék..

20/L

Ha félsz felnőni, azzal van gond, a későn érő típus-léttel nincsen. Sőt! Azok között az emberek között vannak az igazi Gyémántok.

Ha megéled és élvezed a saját magad gyermeki énjét, azzal nem vagy infantilis, sem gyermekeded, hanem egy nagyon szép, gazdag belső világgal élő ember. (Pl. az igazi álkotás is attól függ, hogy megmarad-e az embernek a

gyermeki énje felnőttként vagy sem.)

Nyugodtan elmehetsz pszichológushoz, mert ha a későn érő típus mellé tehetség és kicsit több ész is tartozik nálad, mint amennyi másnad adatott (pl. a szüleidnek), akkor a pszichológus csak a javadra fog válni. DE ha nem, akkor sem árt.

Ps: nem azok járnak pszichológushoz vagy pszichiáterhez, akik hülyék - ez a közhiedelem -, hanem azok, akiknek lelki gondjuk van, segítségre van szükésgük, mert szeretnék megoldani azokat, de egyedül nem látják a kiutat.