Bunkó voltam, hogy ezt kértem anyámtól? Csak a babán akarok segíteni, nem tudná felnevelni
Anyám engem 17 évesen szült, most 42 újra terhes (van még 4 fiatalabb testvérem). Szóval én 25 éves vagyok, van egy párom 6 éve, közösen tervezzük az életet, a baba is téma mostanában. Anyám sopánkodott, hogy nem fogja tudni felnevelni a kicsit, kár hogy nem vette észre hogy terhes (ezt inkább hagyjuk 5 gyerek után), míg tehetett volna valamit. Reméli segítek. Szóval ezért a sok rizsa. Nem dolgozik sem ő, sem a párja. Van két kiskorú közös gyerekük, már ők is elég nagyok kiskamaszok. Nekik szoktam segíteni, anyámnak már nem, de attól még látjuk egymást, ha pl. hazaviszem a tesóimat. Hónap végére (vagy közepére) semmi pénzük, addig is onnan, hogy az egyik testvérem ad nekik. Aztán neki sincs több...
Otthon megbeszéltük a dolgot a párommal, ő találta ki, hogy örökbefogadhatnánk a babát, úgyis akarunk, és úgyis tudjuk sajnos mindketten hogy az a legkevesebb, hogy megszül/megcsinál valaki.
Ezt felvetettem anyámnak ő meg kiakadt. Fogalmam sincs hogy akarja felnevelni azt a babát. Mi is felnőttünk ugyan, de nyomorba, senkinek sem kívánom, nem tudom ő miért akarja ezt a sorsot az összes gyerekének.
Tesómnak beszélhet az ember, ő ad pénz mert "csak az anyám" holott gyerekkorunkban nagymamám tartott el minket. A másik tesómmal csak a féltestvéreinket támogatjuk (kaja, ruha) mert szegények nem tehetnek semmiről, nekik még egy idióta apa is jutott.
Nem hinném, hogy fura lenne az hogy e féltestvérem, ettől miért zavarodna össze? Majd megérti mi miért történt (történne)
Alapból foglalkoztatott minket az örökbefogadás gondolata, egy nagyobb gyereké, de előtte még bele kellene tanulnunk, babákra pedig sokat kell várni, és van elég jelentkező. Családon belül viszont meg lehetne oldani.
válasza:Miért lennél bunkó?
Annak a gyereknek is jobb a testvérével és annak párjával felnőni békében, szeretetben, mint az anyja mellett, aki inkább elvetette volna.
Aki szerint meg ez gáz: a gyerek szempontjából egyáltalán nem az! Rengeteg örökbefogadott gyerek él tökéletesen boldogan. Ideális esetben kezdettől tudja is, hogy ő nem az Anya pocakjában növekedett, hanem egy másik néniben, de Anya és Apa annyira szerették őt, hogy ő mostmár az ő gyerekük. Tudnia kell, ki szülte, de ettől még az Anyja és Apja Ti lesztek. És igen, a Te anyukád neki nagymama szerepben lesz, de ennek semmi jelentősége. Családban élne, Anya és Apa mintával, ráadásul a Te véred is, ugyanúgy, ahogy majd esetleg a saját lesz.
Rá kell beszélni Anyukádat. (És venni nekik legalább egy évi óvszerkészletet...)
válasza:Anyádat nagyon nehéz megérteni. Valami nyilván nincs rendben vele.
De valamiben neked és a párodnak nincs igazatok. Kihordani és életet adni nem csekélység. Egyáltalán nem az. Az anyai érzelmek, hormonok ilyenkor felfoghatatlanul erőssé válnak. Aki még nem volt várandós az ezt egyszerűen nem értheti. Ne becsüld le ezt a változást és ezt az áldozatot !
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!