Tanácsra van szükségem. Nem tudom, hogyan lábaljak ki ebből a helyzetből, de szeretném megoldani. Úgy érzem egy alapos beszélgetésre lenne szükség, a félreértéseket tisztázni. Vagy hagyjam az egészet annyiban?

Hát előre is elnézést ha hosszúra fog sikeredni a mondandóm, a helyesírási hibákért is és ha kicsit kusza lesz a problémám.

Szóval. A szüleim elváltak 4 éves koromban, van egy bátyám másfél évvel idősebb mint én. Ő apához és anyához kerültem. Édesanyám hallássérült ezért sok dolgot másképp lát és másképp csinál, mint ahogyan kéne, de szülőként sosem vallott kudarcot.("betegsége" miatt sokan nem értik meg őt, és elítélik olykor cselekedeteit)

Apa azonnal összebútorozott egy másik nővel, de annak a kapcsolatnak nemrégiben véget ért és lett egy 3. Ezzel a 3.-al van probléma. Nagyjából 4 éve tart, már egy kis fiuk is van. Abban az időben amikor összejöttek én kissé züllött életmódot éltem. Cigi, buli, ellógások otthonról, ha apa nem volt otthon, autókázás a mátrába egy baráttal(tényleg csak barát volt. haver. semmi több.) mind ezt felraktam egy netes blogra amit a nő megtalált és elolvasott, aztán mindent elmondott apának, amit számon kért rajtam. mindent be is ismertem, kivéve egy dolgot. a nő állítása szerint késő este kocsikáztunk el, ami nem igaz. mert az akkori takarodóra mindig otthon voltam, tehát este 8-10(hétköznap, hétvége). apa újfent beszélt a nővel és mellém állt, megvédett, mindezek után is. ami úgy jött le -gondolom én- hogy hazugnak állítottam a nőt. Innentől kezdve elástam magam, én lettem újból a család fekete báránya. probléma volt az is amit elkövettem, az is hogy 'anyám lánya' vagyok az is hogy hasonlítok rá stbstb.

nem rég pedig úgy alakult, hogy akkor mindenre fátylat és kezdjük elölről. jól is alakult 4-5hónapig. örültem is neki. aztán jött az e-mail, miután kedvességből küldtem nekik palacsintát, hogy nem kell a képmutatás stbstb.. anya nem jó anya, és el kéne fogadnom h ő van apával nem anya stbstb.

szóval értitek? Elvileg történt valami nemrég ami mindent megváltoztatott. DE MI?

Sosem mondtam semmi rosszat róla, annyit nyeltem, annyit tűrtem, csak hogy ne robbantsak ki semmilyen háborút, hogy egy oldalú legyen a folytonos nyírás, de ez most nyugtalanít.

A mini összefoglalót azért írtam anyáról, mert ő is sokban rátett arra, hogy most ekkora legyen az utálat iránta és irántam is. pl. ha késő este mentem haza ment az sms anyától apának h rossz vagyok, ami a nőnek nem tetszett (gondolom féltékenység, féltés vagy hasonló folyhatott le a nőben) és ez nagyon-nagyon sokszor, a figyelmeztetés ellenére is hogy ne küldjön sms-t, és hogy volt egy félreértés miszerint anya még csak most tette túl magát apán, és hogy nem mert még szereti meg vissza akarja kapni meg egyéb hülyeségek és finomságok, amiknek a fele sem igaz.

Szóval ti mit tennétek a helyemben és milyen viselkedési formában? Tanácstalan vagyok.