Működhet így egy házasság hosszútávon?

Huszonegy éves vagyok, fél éve házasodtam. A drága kis feleségemmel egészen kicsi gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Legjobb barátok voltonk és vagyunk most is a szerelem mellett. Gondoltuk minek várni, egymásnak lettünk teremtve, ez nyilvánvaló, egyszer úgyis összeházasodnánk, akkor meg minek halogatni? Most együtt élünk a lakásban, amit a nagyszüleim hagytak rám. Egyetlenem a szülei cukrászdájában dolgozik, jól megy a bolt, szép összeget hoz haza (és néha a maradékot is :D). Én még tanulok és ez az aggodalmam tárgya, mert egy héten öt napot töltök emiatt kollégiumban és ha évek múlva végzek is, elég valószínűtlen, hogy helyben találok állást, ha találok egyáltalán. A párom már ezerszer biztosított a hűségéről, ahogy én is őt, de nem tudhattjuk, hogy hogyan változik a véleményünk a jövőben. Írtunk magunknak és egymásnak leveleket a jövőbe, amiket bizonyos események bekövetkeztekor kell elolvasnunk, így próbáljuk már most helyretenni a jövőbéli problémáinkat. Jelenleg az első babán dolgozunk, jobb már most elkezdeni, hisz legalább négyet szeretnénk.

Ez a történet, most szeretném hallani a kívülállók véleményét!

Rettegek attól, hogy miattam lesz vége, mert akaratlanul is elhanyagolom, félek, hogy egyszer megunja, hogy rám kell várni. Most azt mondja, hogy nem lesz ilyen soha, de csak fél év a tapasztalata, nem tudni, hogy öt, vagy tíz év múlva mi lesz a véleménye ez ügyben. Attól is félek, hogy a gyerekek életéből is túlságosan kimaradok. Azon gondolkodom, hogy othagyom az egyetemet. Ti megtennétek?