Történetem a következő: tudnátok véleményt adni róla?

Volt egy barátom, sokáig együtt voltunk ( 3 év) nagyon szerettük egymást, de sokat bántottuk egymást. Se veled se nélküled kapcsolat volt. A végén meg is csalt. Engem eldobott, otthagyott, összejött azzal a lánnyal akivel megcsalt. Holott nekem mindig azt mondta, ő nem akar most kapcsolatot, egyedül akar lenni, stb. Erre azzal a lánnyal kb. egy hónap után összeköltözött, vagyis beköltöztette a helyemre, ahol együtt éltünk.

Ez nekem eléggé váratlanul jött, hiszen azt éreztem, hogy újrakezdhetjük az egészet, és új alapokra helyezve a dolgot, megpróbáljuk, mert szeretjük egymást. Ezek után ő csak úgy otthagyott. Többé nem válaszolt az üzeneteimre, kértem, találkozzunk, magyarázatot várok, így én nem tudom lezárni magamban, válaszokat kérek, miért tette ezt. Ő nem válaszolt élte a kis világát. Én meg szenvedtem.

Aztán teltek a hónapok és néha összefutottunk egy-egy szórakozóhelyen, ahol soha nem köszöntünk egymásnak, de valamiért úgy éreztem a kapocs még megvan köztünk. Mindketten zavarba jöttünk ha a másik mellénk állt, nem néztünk egymás szemébe soha. Az én tekintetemet mindig vonzotta, és néha ránéztem, ő is nézett engem. De soha nem beszéltünk. Aztán megismerkedtem egy fiúval, akit ő is ismer. És kicsit beleszerettem.

két hónapot együtt töltöttünk. boldog voltam, a régit kezdtem elfelejteni. hallottam,hogy a régit megcsalta a lány,akivel engem megcsalt. sajnáltam. hallottam hogy szenved. az új nekem kezdett agresszív lenni. fojtogatott,nem volt rendes, féltem tőle. és már nagyon ki akartam dobni. aztán a régivel közös barátunknak elmeséltem a helyzetet,ő persze továbbította a réginek,aki azt üzente nekem hogy hagyjam ott azonnal,és hogy nyugodjak meg,fogunk hamarosan beszélni. és ha mégegyszer bántani fog, akkor vele gyűlik meg a baja.

Túl sokat gondolnék bele???