Rettentően félek apámtól! Mit tegyek?

Gratulálok kedves előző hozzászóló, hogy megütötted a saját apádat.Az meg, hogy egy lányt is arra biztatsz az külön kiemeli az intelligenciádat.

A kérdésre válaszolva:

Az én faterom is gyakran ordít, de nem azért mert rosszindulatú, hanem mert nagyon ideges típus.

Szóval szerintem próbáld megbeszélni apukáddal a gondokat.

Figyelj! Az én apám elmebeteg, kiszámíthatatlan, mindent megcsinál, ami éppen eszébe jut... Tényleg elmebeteg, nem csak rámondom, az orvosok azt mondták, hogy minimum 2 hónapra be kellene fekudnie a kórházba, hogy mégis valamit kezdjenek vele.

Egész gyerekkoromat, eddigi életemet úgy éltem, hogy féltem tole... Mindig lehordott mindennek, ha meg azt mondtam, hogy nem igaz akkor hurkásra verte a combom, csak úgy megpofozott, akár mások szeme láttára is. Vagy ordított ránk, vagy nem szólt 1 hónapig. Teljesen lelkibeteg lettem miatta, még most is az vagyok sajnos... Akármikor kicsapta a hisztit, akár az éjszaka kozepén is elzavart minket otthonról, mikor pénzunk sem volt és mennunk sem volt sehova... Így aztán már meg voltak számlálva a napjaink, hogy meddig lakunk még vele. Aztán 2 éve elkoltoztunk anyámmal, még akkor is zaklatott és ijesztgetett, mindent elkovetett, amivel tonkre tehetett minket... Nem volt pénzunk, de mindig valamilyen módon kifosztott még abból a kicsibol is, ami volt, aztán meg áradozott nekem, hogy mennyire szeret... Na persze!

Az anyám úgymond. idegbeteg lett, pár éve gyógyszereket, nyugtatókat szed, mindig ordít velem apró dolgokon.

Ha valakinek van oka félni, az én vagyok! Majdnem minden elképzelheto rossz megtortént velem, ami miatt lelkibeteg lehettem és maradandó nyomot hagyott bennem.

Ulj le apukáddal beszélgetni, és szépen mondd el neki, hogy mit szeretnél, hogy legyen veled kedvesebb, engedékenyebb, és ami a legfontosabb, mondd meg neki, hogy szereted!!!

Ja, és még annyit, hogy apám engem sem engedett sehova, de anyám igen, aztán mindig rossz dolgok sultek ki belole, és így tanultam meg... Kemény eddigi életem volt, hidd el! Csak mondd el apukádnak, hogy szereted és hogy legyen veled kedvesebb!

Sok szerencsét Neked! :)

Így van, meg kell vele beszélned. kérdezd meg, hogy mitől ilyen feszült és esetleg tudsz-e tenni valamit annak érdekében, hogy jobb legyen.

Lássa rajtad, hogy kész vagy a kompromisszumra.

Egyébként lehet, hogy neki fel sem tűnik hogy mennyit kiabál veled. Már csak ezért sem érdemes szó nélkül hagyni.

Sok szerencsét!