Az olyan emberek, akik folyamatosan a gyerek fejéhez vágják, hogy milyen áldozatokat tesznek érte, mért vállalnak gyereket?
Az ilyeneknek minek gyerek? Hogy tönkre tegyék valaki életét? Hogy ne csak nekik legyen sz@r?
Apám, az a r.hadék, hogy szakadna rá az ég, csak azzal tud b@sztatni, hogy minden nap 5 órakkor kel, hogy annak ellenére elhúzza a s.ggét a munkára, hogy fáj a dereka. Szegény, hogy le ne sajnáljam... És anyám se külnönb, az is csak akadékoskodni tud, vinnyogni, panaszkodni, hogy ő 55 éves, s még mindig dolgoznia kell, miattam!!, mert el kell tartania. Hát én akartam megszületni? Minek sz@rt ki, ha nem tud tisztelettel, kedvességgel viszonyulni hozzám? Szintúgy a büdös apám is. Gyűlölöm őket!!! Hát ezt érdemli egy gyerek? Hogy non-stop éreztessék vele, hogy micsoda teher??? Mert ha ő nem lenne, élhetnék a nyugodt kis életüket! :(
Csak egy pár kedves szót várok, hogy nem az én gépezetemben van a hiba, csak ennyit, meg úgy jól esett végre elmondani ezt valakinek.
Mert a barátnőimnek erről mégsem beszélhetek, hiába mondanám el neki, ők ezen úgysem tudnának segíteni.
válasza: válasza:Nyugi, az idő neked dolgozik.
Több türelmet kívánok neked.
válasza:Együttérzek veled kérdező, nálam is ez van. Kivétel a verés. Viszont mindig a mondják, hogy 'amíg az ő kenyerüket eszem és az ő házukban élek..' stb. Ilyenkor én is ezt gondolom, hogy mi a fenének csináltak 2 gyereket?! Én vagyok az idősebb. Mindig zsarolnak érzelmileg. Utálok velük élni. Annak örülök, hogy ha minden jól megy, jövőre egyetemista leszek és elhúzok a fenébe. Persze a testvérem (aki szintén ez a kategória), megkérdezte, hogy milyen gyakran fogok hazajönni. Még válaszolni se volt időm, anyám rávágta, hogy HETENTE!!! Mondtam hogy nem. 1 hónapban 1-2x, maximum. Aztán nem lesz kinek a fejéhez vágni hogy 'amíg itt leledzik/amíg itt ál addig azt csinálja amit mondunk'. Mert ugye a szülő parancsol a gyereknek, viszont fordítva még véleményt sem szabad mondani. Utálok itthon élni.
Mindenesetre ami nekem segít párszor: kapcsolódj ki. Én mindig bejövök a szobámba, és elzárkózom tőlük. Párszor bejönnek ordítozni, azt kibírom, mert muszáj. De nem foglalkozom velük, mert tudom, hogy nincs igazuk. Inkább csinálok valami mást, és nem beszélek velük, csak amennyit muszáj.
Hogy érted, hogy az idő nekem dolgozik?
Hogy egy szép napon lelépek majd ebből az átokverte házból és véglegesen hátat fordíthatok nekik? Mert ezt kívánom már évek óta, hogy végre egyszer elhúzhassak innen, s ha netalán egyszer megbetegszenek vagy valami bajuk lesz, itt rohadjonak meg egyedül, én ugyan a létezésükről sem akarok tudni...
válasza: válasza:figyelj már! nekem ilyenkor mindig ez jut eszembe:
ha te nem lennél, tegyük fel
akkor nem lenne villanyszámla???
akkor nem kéne fizetni a kajáért a boltban??
vagy akkor mi a p.csából fizetnék ki ezeket???
akkor nem mennének el dolgozni, hanem éheznének a híd alatt, vagy mi a f.szom??
egy tizenéves gyerek már korántsem akkora költség, mint egy kisbaba, kajából sem eszel meg annyit mint egy hadsereg, iskolai évkezdés csak szeptemberben van, ruhát is lehet marha olcsón kapni. egyáltalán nem jelenthetsz nekik akkora többletköltséget, hogy CSAK MIATTAD járjanak hajnalban dolgozni!!!
válasza: válasza:Jó, értem én ezt.
De nem vagyok léhűtő! Apám összes óhaját-sóhaját teljesítem, ha apám azt mondja, hogy mosogassak el, én ugrok, ha apám azt mondja menjek el a boltba, én ugrok, bármit parancsolnak, én megcsinálom, nem kell elhinni, de megcsinálom. És még akkor sem vagyok elég jó nekik...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!