Mennyire érzitek Ti nők tehernek azt, hogy egyszerre több szerepet kell betölteni? (nő, anya, háziasszony, munka)

21 vagyok, én még nem jöttem bele.

A párommal 2 éve élünk együtt, én vezetem a háztartást, és szívből utálom. Utolsó évem van a suliban, jelenleg már ez is kezd sok lenni (16 év non-stop tanulás, nincs pénzem nőiesnek lenni (smink, szép ruhák, fodrász)

Jelenleg betöltött szerepeim: Anyukám lánya (megmondja, szerinte hogyan éljek), nővérem húga (gyerekeire sokat vigyázok, de beszól, ha valami nem tetszik neki), a párom barátnője (neki megfelelek nagyjából, de sokat generálja a feszültséget piti dolgokon), tanuló (mint írtam, már unom), háziasszony(főzni én is szeretek, tudok is, de mosogatni, vasalni stb... brr)

Valahogy nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy abból áll majd az életem, hogy hajnalban kelés, gyerekkel loholás az oviba, munka, hazafelé rohanás a gyerekért az oviba, bevásárlás, főzés, közös vacsi, gyerek fürdetése, altatás, és hullaként bezuhanni a párom mellé az ágyba. Egyelőre győzködöm, hogy segítsen be időnként pl. mosogatni, porszívózni heti 1-2 alkalommal, mert egyedül bele fogok dögleni.

Én nehezen élem meg. Ez majd biztosan változik az életkor előrehaladtával.

Nekem nagyon nehéz, mert mindenki mást vár el tőlem.

Úgy érzem magam, mint egy automata, akit ide-oda kapcsolgatnak, különböző üzemmódokba.

Fárasztó, nagyon, sokszor a nagy teljesítésben ezt se tudom, hogy ÉN ki vagyok.

Azt tudom, hogy kinek a kije vagyok, és a szerepeket is, de azt, hogy én ki lennék, már lassan elfelejtem.

Elég furcsa a kérdésed számomra, hiszen minden ember több szerepet tölt be...

A férfiak is egyszerre gyermekek, testvérek, férjek, apák, munkaerők, stb. Szóval nem igazán értem.

De nem érzek semmiféle megterhelést.

24N

Nem érzem tehernek. Eleinte amikor megszületett a fiam akkor nehéz volt, akkor saját magam csináltam úgy az életet, hogy ne legyen más szerep csak az anyaság. Nekem így volt jó. Kb 5 hónapig volt ez, aztán belerázódtam. Nem csinálok nagy ügyet belőle, nem főzök, mert utálok, rendelem a kaját, de itthon vagyok takarítok, minden mást megcsinálok, csak főzni ne kelljen.

Ui: nem értek egyet azzal a lánnyal aki azt írta, hogy nem jár melegítőbe, ergo nincs elhanyagolva, én sem vagyok nagy melegítős fajta d evan melegítőm és szeretem is őket, és attól, hogy ebben vagyok itthon, vagy ebben szaladok ki a gyerekkel bicajozni még nem vagyok elhanyagolt.

Kiváncsi vagyok, hogy tűsarkúban hogy tudnak egyesek szaladni a futóbicikliző gyerekük után.