Mi köze van hozzá hogy mit csinálok?
Anyám úgy csinál mintha valami 15 éves taknyos kölyök lennék akit mindentől meg kell védeni és elvárja tőlem, hogy jó legyek meg olyanokkal barátkozzak akik neki is megfelelnek. Oké még vele élek de nem kell bejönni a szobámba és nem fogja tudni hogy mit csinálok vagy kik vannak itt. Nem fogják kipakolni a házat ha attól fél. Azzal van kiakadva hogy tönkreteszem magamat de basszus egyszer élünk akkor is szarul, akkor meg nem mind1 hogy mit csinálok? Néha megmondja hogy mikorra legyek itthon meg hogy csak max egy sört ihatok, úgyis azt csinálom ami jól esik. Arról ne is beszéljünk hogy elkezd ölelgetni mert olyan ölelnivaló és puha vagyok. Jól esik hogy foglalkozik velem de viselkedjen már úgy mintha már felnőtt lennék. Apám is szokta neki mondani. Szeretnék vele beszélni de amikor ezeket elmondom neki mindig veszekszünk egymással. Lehet hogy nem is fog változni? Ha elköltöznék megoldódna?
21F
Az.
Gondolom fél, hogy tényleg elcs.szed azt az életet, amit ők építgettek neked 20 éven át, és valószínűleg nem alaptalan a félelmük: "de basszus egyszer élünk" Gondolom, megy a Carpe Diem ezerrel, aztán kiégett harmincas egyedülálló f.sziként nem esik majd jól szüleidnek rádnézni.
Amúgy meg örülj annak, hogy az anyukád ölelget, és nem egy hideg koporsóban eszik a kukacok. Csak hogy érzékeltessem a hatalmas kiakadásod kicsinyességét... Már ha veszed még az adást.
20L
Nem normális, amit csinál. Ha drogozol vagy ilyesmi(írtad, hogy egyszer élsz, azt is szarul, akkor mindegy mi van..), akkor érthető, hogy félt, de egyébként ez a viselkedés önmagában nem normális.
Ha te nem tudod vele megbeszélni, akkor kérd meg apukádat. Ő úgyis megpróbált már rászólni, szóval esetleg próbálkozz rajta keresztül.
ha jól értem, akkor elfogadsz mindent, ami az otthonlakással függ össze, gondolom, rezsi, étel, tiszta ruha van, és nem 100%-ig a te kontódra megy a saját fenntartásod, szóval ami neked kényelmes és jó, azt elfogadod, de amit kérnek (alkalmazkodás, tisztelet, szeretet) ahhoz már ne fűlik a fogad
költözz el, és élj meg egyedül, kíváncsi lennék a lakásodra és az életedre pár hónap múlva
Amíg az ő kenyerét zabálod, ő a főnök, ha nem tetszik dolgozz és költözz el!
Neked szerintem kamaszkorodban kellett volna egy két pofon és nem írnál ilyet a saját anyukádra, aki elviseli hogy óriáscsecsemőként dekkolj otthon.
23 N
Ha azt akarod, hogy felnőttként kezeljenek, akkor viselkedj felnőttként. Ne csinálj úgy mint egy taknyos 15 éves, mert amit leírtál, az kb. ugyanez a szint. Elkényeztetett 14-16 évesek szoktak ilyeneket irkálni ide.
"Oké még vele élek de nem kell bejönni a szobámba és nem fogja tudni hogy mit csinálok vagy kik vannak itt."
Ők teleportálódnak a szobádba anélkül, hogy a bejárati ajtón és a közös helységeken végig mennek? Néma kussban ültök a szobádban? Ha nem, akkor bizony van hozzá köze, hogy kik császkálnak a lakásában.
"Azzal van kiakadva hogy tönkreteszem magamat de basszus egyszer élünk akkor is szarul, akkor meg nem mind1 hogy mit csinálok?"
Nem, rohadtul nem mindegy, és az "egyszer élünk" sem azt jelenti, hogy részegen-beszívva fetrenghetsz akárhol. Amúgy 21 évesen mit csinálsz? Tanulsz vagy dolgozol?
Ha nem tetszik ami otthon van, húzz el arról a szörnyű helyről a szörnyű anyádtól és tartsd el magad. A saját lakásodban majd azt csinálsz amit akarsz - ha meg bérelsz, akkor azt csinálod, amit a tulaj megenged.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!