Hogyan győzzem le magamban ezt a fajta ellenérzést?
Az egyetem mellett dolgozom heti pár napot. Igyekszem összekeresni annyit, hogy az albérletemet és egyéb költségeimet magamnak tudjam fizetni és ne a szüleimtől kelljen kérnem. Persze bizonyos dolgokat így is ők állnak, pl a hét második felében otthon lakom, a főtt kaját onnan viszem az albiba stb. Ők szívesen támogatnának, sőt meg vannak sértődve amiért nem hagyom. De nekem fontos még ez a látszólagos önállóság is, ez kell, hogy azt érezzem egy kicsit uralom az életemet. tudom, hogy messze vagyok az öneltartástól, de akkor is jó érzés, amikor nem tőlük kell kérnem és egyedül is boldogulok. De ők ezt nehezményezik és nem tudom, hogy magyarázzam el, hogy szarul érezném magam, ha mindenféle dolgokat vásárolgatnék magamnak a fizetésemből, amik annyira nem is szükségesek, csak szimplán "kell nekem" érzésem támad pl új ruha ilyesmik, ami nem létszükséglet. És aztán tőlük kérnék, mert lakbérre már nem futná önállóan.
Szerintük szarul gondolkodom, de mit tegyek, hogy ez változzon, vagy hogyan fogadtassam el velük?
Szerintem nagyon is jól gondolkodsz.
Amíg segítenek a szüleid, tegyél félre pénzt, így nem ruhára, cipőre megy el a pénzed. Aztán később, amikor vége a tanulásnak, nagyon jól fog jönni minden fillér, vagy később is.
Mekkora meglepetés lenne, ha egyszer te tudnál kölcsönadni nekik! :D
Azt meg nem kell az orrukra kötni, "mire ment el". Ők érzik, hogy még mindig az ő pici gyerekük van, szükséged van rájuk, (meg ők se olyan öregek még :P ), te meg megnyugszol, hogy uralod az élted, csökkented a függésed, kiépítheted a saját kis biztonsági hálód.
Mikor egyetemre jártam nekem ilyen eszembe sem jutott.Az alap volt hogy az ösztöndíjamból vettem meg a szükségleteimhez való dolgok legjavát de ilyenen nem agyaltam hogy otthon eszem , önállóság stb.. Nyilván ha 30 éves egyetemista vagy akkor normális a hozzáállásod.
Nekem nem voltak ilyen problémáim hogy önállónak érezzem magam. önálló is voltam annyira amennyire egy ilyen helyzetben lehet.
Már elköltöztem ilyenkor én sem szeretném hogy anyu fizesse a villanyszámlát, de simán kajálok nála vagy ha akar segíteni elfogadom.
Nagyon furcsa nekem ez az önállósági hercehurca. Az írásodból úgy tűnik hogy jó fej szüleid vannak. Ha ez igaz fogadd el nyugodtan a segítséget. Ha viszont sokat korlátoznak a szülők valamit valamiért várnak stb akkor megértem ezt az önállóság utáni vágyat.Ezt csak te tudhatod.
Ne agyalj ezen! Örülj, hogy adnak! Ha ez a gondod, fordulj szakemberhez.
Nagyon sajnállak, hogy olyan szerencsétlen helyzetben vagy, hogy nem csak tanulsz, de még mellette tudsz dolgozni is és pluszban a szüleid is támogatnak, főznek neked, stb? Más meg munkanélküli...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!