Miért rajtuk vezetem le a stesszt?

Neked az a problémád, hogy még nem élted meg a feleségeddel és a lányaiddal kapcsolatban a bizonytalanságot. Ők mindig egy stabil pont az életedben, mindent készre kapsz mikor hazaérsz, feltételezhetően ilyenkor kiemelt figyelmet vársz el és kapsz is. Minél több ilyet élsz meg annál többet vársz, a végén még az is kevés lesz ha egy tűzoltózenekar fogad mikor hazaérsz.

Dolgozol a családért, világos. Csak elsiklasz afelett hogy közben otthon is történnek dolgok, otthon is meló van, otthon is zajlik az élet. Ezt is meg kell értened és becsülnöd.

A te szemléleted szerint neked ők jelen pillanatban nem egy extra ajándék az élettől hanem egy alap dolog ami neked jár. Itt kéne történnie valaminek ami miatt megérted hogy ez épp forditva van.

Mi az ami szemléletváltásra kényszerithet? Mikor hazaérsz úgy intézd hogy ne kapd meg az otthoni stabilitást, például tölts egy napot nélkülük. Vagy tölts el egy napot csak az asszonnyal gyermekek nélkül. Vagy forditva, csak a gyermekekkel az asszony nélkül.

Ahhoz hogy becsülni tudd a szerepüket meg kell élned milyen az amikor ők nincsenek. Te azt hiszed most is megéled ezt, hiszen külföldön dolgozol. Ez nem igaz, most te csak azt éled meg mennyivel jobb otthon pihizni mint kinn melózni megállás nélkül, mikor hazaérsz neked default jogon jár hogy ők otthon lezsirozva várnak és ezt eddig mindig meg is kaptad.

Itt hibázik a gondolatmeneted és innentől kezdve veszed a bátorságot hogy úgy viselkedj velük ahogy jelen pillanatban viselkedsz, hisz neked ez jár. Hát nem, ezt kell megértened.

Na, akkor idáig megvolnál.

Hogy ne bunkózz velük mikor stresszes vagy, azt ajánlanám, hogy mikor érzed, hogy feszültebb vagy, szólj a feleségednek. Mond meg. Én ezt szoktam csinálni. Mikor érzem, hogy ideges vagyok, csak úgy alapjáraton, nem konkrét dolog miatt, szólok a férjemnek, hogy most egy kicsit ne szóljon hozzám, hagyjon nyugton. Ugyanis én is nagyon bunkó tudok lenni olyankor, mindenféle ok nélkül csattanok, mégha semmi rosszat nem is mond a férjem. Majd mikor úgy érzem, hogy kezdek "normalizálódni", akkor én kezdeményezem a beszélgetést, és így rengeteg veszekedést elkerültünk már.

Persze nálatok a kislányok miatt ez nem megoldható, mert nekik nem lehet mondani, hogy apa most ideges, ne zavarjátok, tehát ilyenkor talán beszéld meg a feleségeddel, hogy elmész egyet futni, sétálni, pecázni...