Csak az én Anyósom koszos és rendetlen? hogy segitsek neki?

Szia! Mi külön lakunk de nálunk is ez a szitu ami a páromnak is feltűnt már! Én úgy szoktam ezt megoldani hogy sokat melóznak és nincsenek otthon mondjuk csak én és a párom kajálunk elmosogatok meg pluszba ezt azt megcsinálom( szép apránként)és így tovább! Van mikor egyszerűen csak arra fogjuk hogy kitakarítottunk, hogy tudjuk hogy fáradt a meló miatt és segítünk neki.

Trükközni kel hogy ne is bántsd meg de megtud csinálni!

Az én anyósom se volt soha pedáns ( hiába állítja), de 56 évesen már ő is katasztrófa. Igaz mi szerencsére nem élünk együtt, ha jön látogatóba el akarja mosni a kávés bögréjét és csak vizet meg a kezét használja hozzá, a karima meg ott marad. Szörnyű.

Mikor náluk voltuk és főzött nem bírtam ott enni, minden ragadt, mindenben maradék volt, fúj...nagyon undorító.

Vannak ilyen típusok akik így leépülnek, igénytelenek. Ez nem feltétlenül betegség csak igénytelenség.

Már azt hittem csak az Én anyósom ilyen.. :) Csak Mi nem lakunk együtt hála Istennek! Az enyémnek úgy jó, ahogy van, koszosan, piszkosan, rendetlenül, egyáltalán nem akar változtatni, pedig sokat vitázik Vele a férjem emiatt. Mindig is ilyen volt!

Nem húzza le a WC-t pisilés után, és a WC papírtól egy idő után eldugul a WC, (ezt akkor is csinálja, ha Nálunk alszik), a szagról nem beszélve, amit még tetéz a macska alomtálcája, amiben hetekig nem cseréli ki az almot, ha ott vagyunk SOHA nem megyek el WC-re, mert olyan retkes a kagyló, hogy komolyan attól félek elkapok valamit. Ha beleönt valamit, pl. levest, nem húzza le, nem mossa ki, pedig fröcsög mindenhová. Vastagon áll a por a bútorokon, és tele van ezer, meg ezer csecsebecsével a lakás, de szanaszét, mindenhol, nem ám szépen elrendezve, tisztán!

A szőnyegeken áll az állatszőr (kutya, macska). Múltkor is leültünk ebédelni az étkezőben (igencsak el kell vonatkoztatnom, hogy meg tudjam enni), aztán felálltam, és egy hatalmas szőr gombóc volt a farmeremre tapadva, mert a macska mindenhol alszik. Ésatöbbi, ésatöbbi..

Sajnos ha Ő nem akar változtatni, és halál jól elvan koszosan, rendetlenül, akkor ha a fejed tetejére állsz akkor sem tudod megváltoztatni! Ez Nálunk is így van! Sőt, még Én vagyok a "furcsa szerzet", mert Én 3 naponta seprek, mosok fel, és hetente porszívózok. Nem egyszer meg is jegyezte már, hogy minek csinálom, hagyjam a fenébe?!

"Piti" leszek. ??? Nem értem.. :)

Na most nézzük meg a másik oldalt is.

65 éves nagymama vagyok, a gyerekek nem laknak nálam, de az unokáim gyakran itt vannak. Namármost...

Világéletemben utáltam takarítani, amíg dolgoztam, nem is volt sok időm rá. Most is kiütést kapok a porszívótól, Isten bocsássa meg... De azért némi különbség van a kérdező anyósa és köztem!

Olyan nincs, hogy egy nap ne tussolnék-fürödnék, vagy ne váltanék fehérneműt. H.I. vizeleti problémáim sincsenek.De én is nehezen dobok ki dolgokat.

Viszont!!!

A lehető legjobb néven veszem, ha a lányomék idejönnek, és elvégzik a nehezebb munkákat, márcsak azért is, mert sokat szenvedek a hátfájástól, néha csak gyógyszerrel sikerül megőrizni a "tartésomat", márcsak az unokáim kedvéért is, akiket imádok!

És, ahogy mondtam, nagy "mindent-megőrzős" vagyok, egyszerűen azt csinálom, hogy elmegyek hazulról a gyerekekkel, a lányom meg dobjon ki, amit akar! Sose nézek utána a dolgoknak, mert tudom, hogy igaza van. Így aztán nincs kupi, por, maradék, ócska lehordott cipő, felmosatlan konyha, stb...

És ne mondjátok, hogy kihasználom a gyerekeimet, mert én viszont mindent megfőzök nekik, én megyek a kicsikért a suliba, sport-vagy zeneikolába, nekik már csak a megvacsizott, megfürdetett, pizsamába bújt piciket kell hajcsiba tenniök, és a saját vacsoréjukat kell otthon megmelegíteni (szerencsére nagyon közel lakunk egymáshoz)!

Így aztán a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad!

Nálunk is ez a helyzet, csak éppen anyósom lakik nálunk és nem mi nála. Hozzáteszem 70 éves. Amíg dolgoztam (szinte egész nap) nagyon sokat segített, szinte mindig ő csinálta a házimunkát, nem is szóltam nagyon bele, mert hálával tartoztam érte. Igazából nem is nagyon figyeltem akkor, hogy mi is történik.

Most itthon vagyok GYED-en a picivel és én is azt csináltam amit a legtöbb hozzászóló válaszolt. Szépen lassan, fokozatosan elkezdtem átvállalni a házimunka egy részét, direkt nem mindent, hisz mindig azzal jön, hogy lassan ő már felesleges és haszontalan. De így, hogy itthon vagyok látom mi az amit "nem" csinált meg és engem ez nagyon zavart, de nem szóltam, inkább megcsináltam én, mert nem volt jogom ezért felháborodni.

Ilyen pl, hogy a koszos tepsit nem mosta el soha, hanem koszosan mocskosan elrakta a helyére. Én meg akárhányszor ezt észrevettem mindig elmostam. Ugyanez a helyzet a kávéfőzővel. Nagyon ritkán iszunk kávét és volt olyan, hogy amikor főzni akartam, akkor vettem észre, hogy abban még van kávé. Persze a mosogató mellett volt, így jogosan azt hittem, hogy tiszta, de amikor belenéztem láttam a felszínen úszkáló penészt. Stb.. Úgyhogy én is tudnék mit mesélni.

Az ilyen embereken már nem lehet változtatni, nem is érdemes. Próbálj meg szépen lassan átvenni néhány házimunkát, vagy ha látsz valamit ami koszos, mosd el, takarítsd össze.