Kellemetlenül érzem magam emiatt, Nektek besegítenek a szüleitek (párotok szülei)?

Nekem is segítenek a szüleim, gyerekvigyázás, bármi egyéb...

Ha nekik ebből nem származik hátrányuk, nem dörgölik az orrotok alá, stb, akkor nyugodtan fogadd el. Apám idős, ő azt mondja az élteti, ha az unokáira kell vigyázni vagy nekünk segíthet. Nincs más dolga, ő így érzi jól magát.

Az én szüleim sosem segítettek. Anyám alkoholista volt, apám felfogása szerint 18 évesen felnőtt lettem, így onnantól kezdve nem volt hajlandó támogatni. (ki is dobott, hogy kezdjem el a nagy betűs életet)

A párom apja szintén nem támogatott minket. Az ok: Utált engem nagyon, mert elvált fiatal nőként elcsábítottam a fiát. Az apja lassan 10 éve halott. Mi még mindig boldogan élünk. A párom anyja nyugdíjas, és kevés nyugdíja van. Sajnos ezt a keveset is igyekszik a másik két fia állandóan kikunyerálni tőle. Ezért inkább mi támogatjuk őt. De örömmel tesszük, mert bőven van miből adni neki

Be,és nem érint rosszul,majd mi is ezt fogjuk tenni a gyerekeinkkel..tudod,ez olyan "kölcsönkapott"dolog,majd később téríted meg,a sajátjaitoknak.

Szerencsére bőven nem vagyunk rászorulva a segítségükre anyagi szinten,mégis sokszor vesznek,adnak,stb...elfogadjuk,és megköszönjük,mert pont azzal sértenénk meg őket,ha nem így tennénk..

Szóval ha jó szívvel és szeretettel adják,légy hálás,tiszteld őket,és örülj,h ilyen anyósodék lesznek:)

Szerintem meg gáz. Nem az, ha elfogadod, hanem, hogy a szüleid is nehezen jönnek ki, Te meg munkanélküli vagy... Ha házasodni tudsz, mert vagy elég idős-erős, akkor tudjál dolgozni is valamit. Munkák vannak, max. nem szivesen csinlálja az ember.. dehát ez nem igy működik.

Én biztos nem tudnék együttélni valakivel, aki nem dolgozik. (pedig jól keresek)