Érdekeljen, hogy milyen a párom családja, vagy csak vele foglalkozzak?
Párommal 2 éve vagyunk együtt, jól megvagyunk, bár érződik, hogy eléggé más a családi hátterünk. Már régóta ismerem a családját, elég szerencsétlen körülmények között élnek, szegények, ráadásul kicsit igénytelenek is. Ma viszont volt alkalmam mélyebben belelátni a dolgokba, mert mikor váratlanul megérkeztünk apuka tök részeg volt. Ordibált, kisebb bútorokat hajigált, fenyegetőzött (nem tudom pontosan, hogy mi volt a téma) iszonyatosan viselkedett. Anyuka is ordibált, úgy vettem ki a szavaiból, mintha folyamatban lenne a válás is. Nagyon rosszul éreztem magam, azt tudtam, hogy iszogat, de azt nem, hogy ennyire gusztustalanul viselkedik, meg azt sem tudtam, hogy ez ennyire rendszeres. A páromon látszott, hogy nagyon szégyelli a helyzetet, rögtön leléptünk, amint lehetett, de aztán apukája követett, és iszonyat ciki volt lerázni a buszon. Hiába viselkedett a párom nagyon intelligensen vele, mégis átfutott az agyamon, hogy
1. mi van, ha ő is örökölt ilyen alkoholista hajlamokat
2. miért nem számolt be erről az egészről így, ilyen formában
3. mi lesz ha a szüleink találkozni fognak egyszer (az én szüleim mintaszülők, tök igényesek, rendesek, okosak, aranyosak, és nem ilyen családot szánnak nekem, az biztos)
4. nem akarom, hogy ők legyenek az apósom, anyósom
Szóval nem tudom, hogy mennyire vegyem ezt figyelembe, mert ugye nem esik messze az alma a fájától. Most mondta, hogy ez így megy kiskora óra, és én elgondolkodtam, hogy akkor ő hogyan lesz majd normális családapa ha ezt látta kiskorában. Vagy mindegy, hogy ki honnan jött?
Gondolom ha gyereketek születne, úgyse gyakran vinnék a nagyszülőkhöz. Inkább az anyja mehetne hozzátok időnként.
Tehát nemigen lennél te kapcsolatban a szüleivel meg a gyereketek sem.
Valószínűleg azért nem számolt be róla, mert annyira szégyellte, illetve nem akarta, hogy már az elején hátránnyal induljon nálad. Talán számít rá, hogy így már nem kell neked, ezért igyekezett minél tovább titkolni.
Normális családapa ugyanúgy válhat belőle, nem mindenki követi a negatív mintát.
1, Az alkoholizmusra való hajlam öröklődik. Ez tény.
Nekem a nagypapám volt alkoholista. Anyám is az volt. Elég durván. Mi gyerekek nem vagyunk azok. Viszont nagypapám révén van pár unokatestvérem akik szintén alkoholisták lettek. A hajlam megvan, de nem mindenki él vele.
Lehet hogy a párod úgy élte át a szülei alkoholizmusát, hogy egy életre megundorodott a pia szagától is, így kevés a valószínűsége, hogy ő követni fogja a szülei példáját.
2. Azért nem számolt be, mert túl nagy szégyenfolt az ilyen. Mivel írtad hogy te tökéletes családban nőttél fel, így fogalmad sem lehet arról, hogy milyen az élet egy alkoholista mellett. Nekem is kellett pár év, míg elmeséltem a páromnak hogy anyám miket művelt. Nehéz feldolgozni, és nehéz úgy beszélni róla, hogy ne lássuk a másik arcán a döbbenetet, sajnálatot vagy az undort.
Így érthető ha a párod titkolta amíg lehetett.
3. Bizony egyszer fognak a szüleid találkozni. Úgy kell megoldani, hogy józanok legyenek a párod szülei. Nem árt ha a szüleidet előre figyelmezteted. Így nem érheti őket meglepetés. A másik hogyha a szüleid olyan jók ahogy írtad, akkor nem fognak foglalkozni a párod szüleivel. A lányuk boldogsága lesz fontos, és nem az hogy az apósjelölt vagy anyósjelölt alkoholista. Életük során jó ha 4-5 alkalommal fognak találkozni. Vagy annyiszor sem.
4. Ha nem akarod hogy ők legyenek az após és anyós, akkor tessék összeveszni a pároddal, és keresni olyan férfit akinek szintén minta szülei vannak.
Egy biztos. Ha nekem anno annak idején azt mondta volna a párom, hogy nem akarja hogy az anyám legyen az anyósa, akkor én bármennyire is szeretem, elhagyom.. Ezzel a mondattal egy kalap alá vett az alkoholista anyámmal, és ennél nagyobb megalázás nem is érheti az embert egy olyan ügyben amiről nem tehet..
A végére hagytam.. Szerintem te egyáltalán nem vagy oda a párodért. Így kár is egymást bolondítani. Ha szeretnéd, akkor nem vennéd egy kalap alá a szüleivel, és eszedbe sem jutnának ilyen gondolatok..
Sajnálom a barátodat, mert szerencsétlennek fogalma sem lehet arról, hogy egy olyan nő után fut aki semmit nem érez iránta.
Sajnos az en csaladom is ilyen, en es a noverem igy nottunk fel.
Nem is ertem az ilyen embereknek minek gyerek?
Szoval, nagyon sok ido telt el mire a most mar ferjemnek bemutattam a szuleim mert bar en nem tehetek arrol hogy kik a szuleim szegyeltem oket!
Azota 12 ev telt el van 3 fiu gyerekunk es minden percert halas vagyok, hogy igy elunk szeretjuk es tiszteljuk egymast.
Nem a szuleimrol vettem peldat, es talan jobban megbecsulom a csaladom mert tudom mit veszithetek
Az előzőeknek van igaza.
Ha igazán szeretnéd, nem ítélnéd el őt a szülei miatt.
Te viszont elítéled, elkzedtél számítgatni... "jól járok vele? nem járok jól vele?"
Tudod ilyenek az érdekkapcsolatok. Az alapján dönt egy ember egy érdekkapcsolatban, h neki mi a jó, vagyis ebben az esetben NEKED mi a jó... most ezt fontolgatod... a 4 pontban pedig mind csakis a TE érdekeidről szól. Az nem is érdekel, hogy Ő, a szegény férfi mit érez.
Ne érdekeljen,nem kell velük tartani a kapcsolatot.
Az én családom is ilyen,apámmal nem s tartom a kapcsolatot gyerekkorom óta,anyám se egy mintaanya,öcsém borzasztó milyen,csak nagyszüleim akik imádnivalóak.
Párom családja viszont mintacsalád kb.
Én inkább antialkoholistának mondom magam,undorodom a részegek gondolatától is (1-1 koktél,pohár finom bor belefér persze).
Párom is először megrémült,pedig ő a férfi,de aztán láthatta hogy eléggé idegen tőlem a családom.
Mióta összekltöztünk,azóta nagyszüleimet látogatjuk,őket imádja párom is és ennyi,többieket nem láttam régóta,párom családja ma már az enyém is ,igy jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!