Az lehetséges hogy valakinek a szülei miatt indúlt vagy indúl nehezzen a felnőttkora?

Nem kenheted a saját 30 éves bizonytalanságodat a szüleidre. Hogy Te milyen ember vagy, rajtad múlik. A múltat le kell zárni és ha nem adtak alapot, akkor neked kell "kitalálnod" magad! Azért amilyen életet élsz, amilyen ember vagy, és amilyen jövőt szeretnél, TE vagy a felelős. Minden más csak kifogás. Amíg másokat okolsz a saját problémáidért, nem jutsz tovább. Fogadd el, hogy ők ilyenek, és te légy olyan, válj azzá, aki lenni akarsz. Munkás, melós, fájdalmas, de megéri. Én is átmentem ezen. Ezért merem állítani, hogy ez a kiút. Szidtam anyám 10 évig, vagy még több, sokat nem ért, csak a feszültség nőtt bennem. Most, hogy elfogadtam, hogy ő olyan, amilyen, én pedig (és ezt írásban is összefoglaltam), ilyen és ilyen és ilyen akarok lenni és ezen és ezen az úton tudom ezt megvalósítani, már jó irányba halad az életem! Ideje elrakni a múltat a maga helyére a múltba, és tervezni az életeddel és magaddal. CSernus mondta egyszer, hogy a nem kompetens szülőktől levélben el lehet köszönni örökre. És tényleg. Leírtam, mit tiszteltem benne, mit nem, mivel befolyásolta negatívan az életem, hogy fogom én ezt kijavítani, és végül örökre búcsút mondtam neki, mint anyának. Most tőle függetlenül élek (még él, de csak néha felhívom, felszínesen beszélgetünk, mint a szomszédasszonnyal). TE irányítod a saját életed! Kezdd el most! L29

* a levél lényege nem az, hogy ő megkapja, hanem az, hogy Te lezárd a sérelmeket.

A kérdés érthető és ez így is működik.

Nem, ez inkább a helyesírás, vagyis annak hiánya miatt lesz...

Nem lehet a szülőkre fogni. Az árva gyerekek se kapálózhatnak ezzel, főleg 30 évesen nem.

Könyörgöm!! Elindulni és nem "elindúlni"!!!!