Titeket a férjetek vqgy a párotok tart el vagy dolgoztok? Ha dolgoztok de ugy adodna hogy megtehetnetek szivesen választanatok inkabb azt hogy nem dolgoztok?

Két évig voltam otthon, a végén már azt hittem, beleőrülök. Egész nap aludtam kínomban. Szellemileg meg épültem le.

Most pár hónapja kaptam munkát és imádom. Jó fizetés, nagyon rendes főnök, előrejutási lehetőség. A koránkelős része nem tetszik, de már ahhoz is kezdek hozzászokni :)

Letettem két nyelvvizsgát és lediplomáztam, sportoltam. De szociális-interakciós szempontból ugyanúgy leépültem - erre értettem.

Adatokkal telt a fejem, de kevés volt az interakció (baráti kör dolgozik, így maximum hétvégén volt kapacitásuk találkozni), rettentően zavart, hogy összegszerűen nem járulok hozzá a háztartásunkhoz, nem érzem, hogy előrébb lépnék.

Hiányzott, hogy felmerülő problémákat oldjak meg és ezzel ilyen téren fejlődjek, próbára tegyem magam.

A férjem megbecsült, megbecsül, de más, mintha egy idegen (főnök, munkatársak, cég) becsül meg - ők nem elfogultak.

én akkor is azt mondom, hogy ugy szivesen dolgozom, ha szeretem a munkám, ha hivatásomnak tekintem és mondjuk pénz nélkül is szivesen csinálnám...de most igy?? sokszor egyedül vagyok az irodában...vagy a fönökkel, aki iszonyat lassu, alkalmazkodhatok a hülye kedvváltozásaihoz....én ilyen szempontból se jutok más emberek társaságához...igy simán otthon maradnék...ha viszont azt dolgozhatnám, amit szeretnék, ami régi vágyam, akkor szivesen csinálnám és dolgoznék..mert élvezem...de ezt cseppet sem...akkor már inkább otthon csinálnék egy csomo mást...

24L