Párom nem tudja kezelni a pénzt. Mit csináljak vele?
Egyetemisták vagyunk, jövőre szeretnénk összeköltözni. Párom diákhitelből, havi 40 ezer forintból él, de ugyebár ez szeptemberre még nem jár.
20 ezret sikerült félretennie a nyári meló végén az évkezdésre és 20-at kapott a szüleitől. Az első 20-as már iskolakezdés előtt elment erre-arra, már akkor felhívtam a figyelmét, hogy ne csinálja ezt, mert bajban lesz. Most a maradék 20-asból 15 elment a kolira és egyéb kötelező befizetendőkre. Kajája volt rendesen, de én is elmentem vele bevásárolni, vettem neki pár alap dolgot, amire szüksége volt, hogy valahogy kihúzza október közepéig. Megbeszéltük, hogy adok kölcsön, ha arról van szó, emiatt ne aggódjon, de tegnap kiakasztott. Közölte, hogy ő kedden elment bulizni és a maradék 5 ezréből 3-at ott is hagyott... Én azt hittem az agyam eldobom, mert oké, alaphelyzetben lehet nem sok az a 3 ezer forint, de ha valakinek 5 ezre van egy hónapra, az ne hagyjon már ott 3-at egy bulin. Jól le is toltam, hogy ne legyen már ennyire felelőtlen én sem tudom ilyen iramban egy hónapig eltartani (az összespórolt ösztöndíjamból). Nagyon összevesztünk én letoltam, ő beszólt, hogy az ő pénze, ne szóljak bele... Javára szóljon hogy folyamatosan házal, hátha talál valami melót és azóta 2-t is talált. Csak alkalmi, 1-2 napos munkákat biztosítanak néhány ezer forintért, de az is több mint a semmi. Illetve, ha adtam kölcsön neki, akkor mindig visszaadta az utolsó fillérig, de megőrjít ezzel a felelőtlen és határtalan költekezésével!! Az anyja is kimondta, hogy tőle örökölte, nem gondolkodnak előre, csak költenek... Mit tegyek? Változni fog ez, vagy fogadjam el olyannak amilyen? Valahogy jobb belátásra lehetne bírni?
Rettegek attól, hogyha egy család leszünk, akkor is így gondolkodik majd. Sokszor rákérdezek és fogalma sincs mire költött el 10-15 ezer forintokat...
Az anyjáéknál is pont ez a helyzet. Ő bármit meglát, beleszeret, kosárba, megveszi, nem számol azzal, hogy utána más, esetleg fontosabbra lesz-e. Náluk éppen ezért tartja kézben a pénzügyeket az apja.
40 ezer forintból amúgysem könnyű megélni, előfordul, hogy hó végére elszáll. 14 ezer elmegy rögtön a kolira, emellett, havi kétszer jár haza, az valamivel több, mint 8 ezer forint. Már elköltött 22-t és még nem evett, nem ivott, nem szórakozott, nem csinált semmit. Én nem állítom, hogy könnyű, csak kicsit más az értékrendünk, vagy nem is tudom. Ha 5 ezer forintom van október 15-ig, akkor nem költök el egy bulira 3-at, mert végig gondolom, hogy b*sszus, akkor igen hamar kölcsönből kell már élnem... Nem azzal van bajom, hogy olykor elengedi magát, én is megteszem, ha van rá keret. De ezt az "elköltöm az összes pénzem, aztán ha nem lesz kérek a barátnőmtől téma" annyira nem jön át. Szeretem és szívesen adok, de úgy már kevésbé jó kedvvel, ha elszórja relative hülyeségekre és utána még elszámolni sem tud vele, hogy hova lett egy 10-es a tárcájából.
Az meg, hogy diákhitel. Emiatt nem hibáztathatom! Elég sok csoporttársam és ismerősöm él hitelből, mert a szülők nem tehetik meg, hogy zsigerből kifizessenek havi 40-50 ezret ALSÓ HANGON. Ha albérlet mégtöbbet... és még nem is Budapesten tanulunk, ott akár dupláját is.
Fogalmam sincs arról, hogyha összeköltözünk, akkor engedné-e, hogy én kezeljem a pénzügyeket. Ötletem sincs hogy tudhatnám meg!
Nézd, amikor nekem is heti 500 ft volt a zsebpénzem (ebből rájöttetek, nem 20 éves vagyok már) igyekeztem beosztani, hogy péntekre is maradjun belőle.
Aztán elkezdtem dolgozni, elköltöztem, és az első pár évben minden hónapban elköltöttem a rendelkezésemre álló teljes összeget. Ha a fizu volt, akkor azt, ha prémium is, akkor azt is. Egyszerűen élveztem hogy nem kell fillérezni, végre 'szabad' lehetek.
Aztán teltek az évek, megismerkedtem a későbbi férjemmel, összekültöztünk, és kiderült, hogy ő is ilyen.
Egyszerűen nem tudunk spórolni.
Ezért azt az egyszerű megoldást választottunk, hogy nyitottunk egy Malacpersely számlát (nem vicc, ez a neve), és minden hónap elején, fizetéskor elutaljuk a bevétel 10 %-át (prémumnak, jutalomnak a felét).
Így tudjuk hogy van tartalékunk, és a számlán maradó pénzt elkölthetjük.
35/N
Persze, nem mindenkinek fizetik a szülők az iskolát. Ilyenkor kéne tanulás mellett dolgozni, hogy később ne a diákhitel mellé kelljen még hiteleket felvenni, ha lakásvásárlásra adja a fejét az ember. Vagy szimplán ne úgy kezdje az életet, hogy hitel, mert mi van, ha friss diplomásként nem tud elhelyezkedni?
Az én ismerőseim úgy oldották meg, suli előtt pár évet dolgoztak, vagy suli mellett IS.
Köszönöm szépen a válaszokat! Mint említettem talált már olyan melót, ami legalább heti 1-2 napra lefoglalja, amikor éppen nincs sulija. Azért iskola mellett nem olyan egyszerű dolgozni és pláne nem olyan egyszerű olyan helyet találni, ahol rugalmasak.
Nem feltétlenül értek egyet a diákhitellel, de azzal sem, hogy 2-3 évig spóroljon és dolgozzon valaki, hogy utána tanulhasson. Akkor már nehezebb, avagy egyenesen lehetetlen visszaállni a tanulásra, legalábbis nappali tagozaton. Ebbe az eszmefuttatásba viszont nem mennék bele, mert nem erről szól a kérdés.
A párom így tudta megoldani, ha nincs a hitel, nem jön tanulni és mi sosem ismerkedünk meg. Lehet hogy minuszban kezdjük a közös életünket, de hogy csodás női nyelven fogalmazzak, lesz*rom. Biztos nem lesz könnyű és nem mondom, hogy boldog vagyok a gondolattól, de szeretem a páromat és csak mert ilyen helyzetbe kényszerült, nem fogom elhagyni és remélem ő is megtanul majd egyszer bánni a pénzzel, vagy legalábbis találunk valami megoldást a dologra! Jó volt olvasni a pozitív példákat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!