Párom nem tudja kezelni a pénzt. Mit csináljak vele?
Egyetemisták vagyunk, jövőre szeretnénk összeköltözni. Párom diákhitelből, havi 40 ezer forintból él, de ugyebár ez szeptemberre még nem jár.
20 ezret sikerült félretennie a nyári meló végén az évkezdésre és 20-at kapott a szüleitől. Az első 20-as már iskolakezdés előtt elment erre-arra, már akkor felhívtam a figyelmét, hogy ne csinálja ezt, mert bajban lesz. Most a maradék 20-asból 15 elment a kolira és egyéb kötelező befizetendőkre. Kajája volt rendesen, de én is elmentem vele bevásárolni, vettem neki pár alap dolgot, amire szüksége volt, hogy valahogy kihúzza október közepéig. Megbeszéltük, hogy adok kölcsön, ha arról van szó, emiatt ne aggódjon, de tegnap kiakasztott. Közölte, hogy ő kedden elment bulizni és a maradék 5 ezréből 3-at ott is hagyott... Én azt hittem az agyam eldobom, mert oké, alaphelyzetben lehet nem sok az a 3 ezer forint, de ha valakinek 5 ezre van egy hónapra, az ne hagyjon már ott 3-at egy bulin. Jól le is toltam, hogy ne legyen már ennyire felelőtlen én sem tudom ilyen iramban egy hónapig eltartani (az összespórolt ösztöndíjamból). Nagyon összevesztünk én letoltam, ő beszólt, hogy az ő pénze, ne szóljak bele... Javára szóljon hogy folyamatosan házal, hátha talál valami melót és azóta 2-t is talált. Csak alkalmi, 1-2 napos munkákat biztosítanak néhány ezer forintért, de az is több mint a semmi. Illetve, ha adtam kölcsön neki, akkor mindig visszaadta az utolsó fillérig, de megőrjít ezzel a felelőtlen és határtalan költekezésével!! Az anyja is kimondta, hogy tőle örökölte, nem gondolkodnak előre, csak költenek... Mit tegyek? Változni fog ez, vagy fogadjam el olyannak amilyen? Valahogy jobb belátásra lehetne bírni?
Rettegek attól, hogyha egy család leszünk, akkor is így gondolkodik majd. Sokszor rákérdezek és fogalma sincs mire költött el 10-15 ezer forintokat...
Nézd. Vannak emberek akik hihetetlenül jól tudnak spórolni. Vannak emberek akiknek a keze között kifolyik a pénz, annyira nem tudnak bánni vele. Típusfüggő. Én 40 éves nő vagyok, és soha nem tudtam spórolni. Csak azért nem vagyok tele adóssággal mert a párom tud bánni a pénzzel, és ő osztja be. Az ilyen emberek mellé akik képtelenek a pénzzel bánni, olyan társ kell aki viszont jól tud bánni a pénzzel. Akkor később nincs gond.
A másik, hogy az élet nagyon rövid. Én még ma is csodálkozom, hogy már 40 éves vagyok, pedig nem is olyan régen csak 20 voltam. Annyira rohan az idő, hogyha állandóan csak spórolnék,és keményen fognám a pénzt, semmit nem élnék. Néha ki kell engedni a gőzt. HA ez egy buli ami 3000 forint, akkor miért ne.
Vedd meg vagy kölcsönözd ki neki ezt! Ebben benne van, hogy hogyan lehet hatékonyan spórolni, félretenni.
Semmit,hagyd békén.
Én is ilyen voltam,mai napig spórolni nem tudokk igazán (jó,villanyt nem égetek feleslegesen,keresem az akciós dolgokat,de ellenállni nem tudok a huszadik cipellőnek,negyvenedik felsőcskének...)
DE
Mióta összeköltöztünk párommal,fizunk kb ugyanannyi,fizukor közösbe beteszünk annyit ami kell rezsire,lakbérre,kajára,plussz 20-20ezer,igy csak a maradékot tudom elkölteni,vásárolni pedig közösen szoktunk,párom dolga "meggátolni" hogy hülyeségekkel pakoljam tele a kosarat (amig hagyta rengeteg minden romlott ránk)
Egy barátom ilyen, ő is diákhitelből tanul és örökké sír, hogy nincs pénze. Legkiakasztóbb az volt, mikor hó közepén volt ezer valahányszáz forintja és kijelentette: két hétig ennyiből úgysem lehet megélni, inkább elbulizza, aztán majd valakitől kér kölcsön.
Nem azzal a háromezerrel van a gond, hanem hogy a párod felelőtlen. Én ilyen alakkal nem költöznék össze, mert majd a lakbér helyett is inkább hülyeségekre fog költeni, te meg majd megoldod, ahogy tudod saját pénzből a többit.
Bocs, de a diákhitel azért nem választás kérdése.
Nem mindenki olyan szerencsés, hogy a szülei hajlandók/képesek fizetni a tandíjat. Tehát alapvetően az, hogy valaki diákhiteles, nekem nem lenne probléma.
Nálunk is hasonló a felállás. Nem az elbulizás részre gondolok feltétlenül, de a vőlegényem is képes sokkal többet költeni, mint indokolt lenne (gondolok itt ilyenekre, mint nem baj mi-mennyibe kerül akkor is megveszi az első boltban ahova bemegy. Legyen az ruha, vagy élelmiszer. Képes megvenni pl. 5x áron szendvicshez valót, mert a kisbolt előbb jött vele szembe, mint valamelyik áruház és őt nem érdekli, hogy mennyivel drágább.). Ezek olyan dolgok, hogy persze egyszer kétszer rendben van, de ha folyamatosan ezt csinálnánk egész szép összegeket buknánk rajta. Gyakorlatilag addig költene amíg van mit, aztán majd csak lesz valahogy. Én meg ettől falra mászok, mert így nem lehet élni.
Nálunk az lett a megoldás, hogy összeköltözés után én kezelem a pénzt. Megbeszéltük, belátta, hogy ha neki kéne bármilyen részét is beosztani elég hamar felkopna az állunk. Így tudok spórolni is, amiből ha összejön némi pénz, akkor általában megbeszéljük, hogy ki mit szeretne, mire költsük, vagy rakjunk még hozzá.
Szóval a lényeg az, hogy ő belátja -e, hogy nem képes bánni a pénzzel, vagy nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!