Hogy tudtad/tudod kezelni éjjel-nappal otthon lévő munkanélküli szülődet?
Nem tudom mennyire gyakori jelenség ez kis hazánkban. Az én apám nem alkoholista (ebből tudom nem kevés van), csak mióta az eszemet tudom munkanélküli és otthon óbégat, önigazol, hogy ennek komoly oka van, hogy neki itthon kell lenni. Hisz ő bevásárol, ügyet intéz.. Habár ezeket is csak ímmel-ámmal, mert ami kimaradt azt rendszerint anyám csinálta meg, mint ahogy a főzést, takarítást sem vitte még csak 50%-ban sem.
Ahogy nőttem fel elég lassan tudatosult bennem, hogy ez talán nem egy szokványos családmodell, és idővel az is, hogy apám nyilván mentálisan sérült.. kinek lenne ez egy életcél, hogy a felesége eltartsa, ő meg otthon vegetáljon, próbálva elhitetni magával és környezetével, hogy így van szükség rá?
Engem nem zavart volna, hogy otthon van apu, ha igazi háztartásbeli lett volna, aki törődik velünk, figyel ránk. De ő sosem látott ki az saját fejéből, egy értelmes párbeszédünk nem volt soha. Viszont k*rva nyomasztó volt mindig arra hazajönni a nap bármely szakában, hogy ő otthon van és tv-zik, vagy alszik. Vagy 3 órás rákészüléssel nagy nehezen elindul otthonról a sarki közértbe.. mindig ideges, vagy mélyen elveszett a gondolataiban.
Nem tudom akad-e sorstárs. Kíváncsi vagyok más családok hogy viselik/viselték az ilyen helyzetet.
válasza: válasza: válasza: válasza:Vannak ilyen férfiak (már ha annak lehet nevezni az ilyen embert). Én nemrég ismertem meg egy pasit 32 éves, kiderült, hogy nincs munkája...stb, aztán az is kiderült, hogy lassan 3 éve nincs munkája. Kérdezgettem miért? nem keres-e? de mindenre volt valami magyarázata, kifogása..pl: csak 80 ezret fizetnek és nem térítik az utazást, így nem éri meg..ilyesmik. Most épp erre a nagy lehetőségre vár, most arra...de közben családról, feleségről álmodozik. Vicc!
Na ekkor mondtam, hogy inkább köszönöm, de ebből nem kérek, akkor inkább maradok egyedül.
Ha tesóm 2 diplomával el tudott vállalni mindenféle alkalmi munkákat, 3 műszakos gyári melót, akkor nekem ne mondja azt senki, hogy egy 32 éves férfi 3 éve még csak alkalmi munkát sem talált.
Neki valószínűleg volt valami törés az életében, tudtommal nem volt mindig munkakerülő. Azt én sem értettem miért nem kapott valami komolyabb pszichológiai segítséget, anyám úgy volt vele, hogy békén hagyja, hadd nyugodjon meg, aztán majd kezd magával valamit, ha akar. Hát nem akart. Itt meg már inkább rá haragszom, ha volt nyugodt környezete, nem piszkálta senki, a saját önbecsülése érdekében, miért nem kezdett akármibe? Bár lehet, hogy egy kis türelmi idő után nála is némi nyomást kellett volna gyakorolni rá az ő érdekében. Mondjuk ennyi idő távlatából már mindegy.:(
Legalább a 32 éves férfiról idejében kiderült milyen is valójában.
válasza:Hát kezdetben ideg rohamot kaptam aztán nehezen utána megtűrtem és a végén elfogattam.Nekem nem az apám hanem az édesanyám volt ilyen gyakorlatilag 20 éve nem dolgozik jelenleg sem!
Előszőr neki is idő lett hagyva hát itt kurtuk el mert aztán befordult jött a változókor és a nekem jó így sztori.
Nagyon észre vehető volt a mentális leépülése gyakorlatilag nem lehetett vele kommunikálni ha megkérdeztem hogy miért nem mész el dolgozni már nem vagyunk kicsik,a válasz mindíg az volt rá hogy saját magammal foglalkozk.Mikor munkát akartam neki szerezni akkor azt mondta hogy ne intézkedjek ő helyette meg hogy nem bírná a hajnali kellést a keze hol a háta volt a kifogás ja és mindenért aput okolta.Ez ellen semmit nem tudsz tenni se a szép szó se a határozott fellépés se a mellé állás semmi. ezen anyukád tudna változtatni hogy meg vonná tőle az anyagiakat,ezt meg nem teszi meg.Ergó bele nyugszól és amikor gyerekeid lesznek jó lesz bébicsősznek!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!