Hogyan kellene kezelnem az undoromat és az anyámmal való kapcsolatomat?

Üdv!

Szóval 16/f vagyok. Apám 4-5 éve nem él velünk de ettől még úgy nőttem fel hogy itthon állandóan cirkuszoltak, veszekedtek éveken keresztül és néha már ezek a veszekedések komolyabbra is fordultak (ezalatt fizikai tettlegességet értek). Ekkor voltam kb 9-10 éves, ettől kezdve 12 éves koromig abban nőttem fel h állandóan veszekedtek, stb. Apám nagyon keveset volt itthon (hétvégeken) meg amúgy is anyámhoz sokkal közelebb kerültem.

Aztán 4 éve van az h apám egyáltalán nem jár haza. Aztán a veszekedéseket anyámmal a legnagyobb testvérem (kb akkor volt 23 körül / férfi) vette át akkor meg tőle kellett állandóan tartanunk. Ő még engem is gyötört rendesen (kb 13-14 voltam) de ez nem az a féle gyermeki piszkálódás volt amit a testvérek egymás között tartanak, ez ennél komolyabb volt). Állandóan felidegesített vagy mondott vmi tényleg eléggé gyötrőt, vagy teljesen ok nélkül ordibált rám ha meg meg mertem szólalni emiatt meg lettem fenyegetve h jó alaposan el leszek verve (testvérem egy hatalmas, erős ember). Képes volt karácsony napján is két órán keresztül ordibálni anyámmal is meg velem is. Egyszer röhögve közölte velem (és megmutatta) hogy van egy igazi fegyvere majd poénból rám is fogta). Már-már éjszakánként féltem elaludni h mikor megy el az esze és csinál vmi súlyosat. Persze volt h normális is volt, de többségében ő ilyen.

Ez volt 2 évig kb aztán távol adódott neki munkalehetősége, így az elmúlt 2 évben nem él velünk (gyakran hazajár). Viszont úgy nőttem fel h állandóan bántottak, és amikor még itthon is lakott apám - nem tanított meg arra h hogy védjem meg magam "férfiként" stb, TVzett állandóan. Nem nehéz kitalálni h nem vagyok átlagos kamasz, nehezen vagyok közösségben és nagyon gyakran piszkálnak, bántanak suliban is. És mivel soha nem védett meg ezen gyötrelmektől senki ezért kialakult bennem az h undorodok tőle (ennek melegágya, kiindulópontja az volt h higéniát leszarja magasról, elmegy WCre majd kézmosás nélkül megy a konyhába..) Ezzel az undorral védekeztem/védekezek azok ellen akik bántanak, mert ezzel távolságot veszek tőlük, elszigetelem magamtól őket. Az hogy pedig a testvérem után felsikálom a szobámat levezeti azt a feszültséget hogy előtte ordibált rám egy sort.

Az elmúlt 2 év már sokkal nyugisabb mert nincs itthon annyit mint régen, viszont anyagilag nagyon szarul állunk. Anyámnak is sok problémája van, anyagi, munkahelyi, meg "társasági". Mivel nincs senki akivel megtudná ezt beszélni ezért a problémáinak jelentős részét velem beszéli meg és rámterheli.. Pl hogy most nincs pénz erre, ezt a csekket nem tudjuk befizetni, most a munkahelyén az a kolléga ezt művelte vele.. Hozzáteszem nekem is megvannak a saját közösségi gondjaim, nincsen nekemse senki akivel ellenék (haver, barát..), nehezen élem túl az iskolai napokat.

És ezek a gondok kimenetelben undorban jelenik meg mert máshogy nemtudom levezetni a feszültséget. Csak hát ezt tudjuk mivel jár.. állandó szobatakarítás, kiszáradt kéz, pancsolás.. Anyám meg ezért haragszik és szajkózza belém h jajj hagyjam már abba ezt a hülyeséget (talán igaza van h hülyeség, viszont nincs teljesen tisztában h mit-miért teszek, mert erről beszélgetni nem hajlandó velem. Amikor meg próbáltunk beszélgetni minden második mondata az volt h jajj hülyeség hagyjam abba.. mostmár beszélgetni sem hajlandó) és erőlteti h ha nem hagyom abba akkor elver..

Nekem meg fogalmam sincs h ezt az egész helyzetet amivel élek, apám, testvérem, iskola, undor, meg anyám rámtett problémái hogyan kezeljem, mit csináljak, mit ne csináljak.. Valakinek valami tanácsa esetleg van?

Köszönöm, Üdv