Szerintetek nem gáz, ha valaki újból és újból kérdést ír ki a kapcsolata nehézségeiről?

Dehogynem, csakhogy nem nekem, hanem neki! Ő van továbbra is rossz helyzetben, nekem, ha úgy tetszik, kikapcsolom a gépet és elfelejtem, ő meg, szegény, ott marad a rémes életével.

Kilépni egy kapcsolatból mindig csak a kívülállóknak tűnik egyszerű, világos, tiszta döntésnek. Másokon én is mindig hajszálpontosan látom, mikor kéne abbahagyniuk, de azért a magam életében ez nem ilyen könnyű, mivel én sem dobok ki többévi együttlétet és egy másik embert csak úgy, mint egy használt zsebkendőt.

És a 20. után is talán él benne a remény, hogy valaki mond valamit, amivel még megmentheti a dolgot... Persze hiú ábránd, mert már az első kérdésnél sem jött semmi használható.

És hát, igen, legalább valaki meghallgatja.

Ugyan hagyjuk már ezt a "alacsony önértékelésből és önbizalomból fakadó társfüggőség" baromságot.

Egy több éves-évtizedes kapcsolat után/nekem 18 után lett vége/ had legyen már természetes a társ hiánya. Ezzel nem azt mondom,hogy évek múlva is szenvedni kell,de néhány hét vagy hónap elteltével had engedhesse már meg magának bárki,hogy hiányozzon neki az akit szeret-szeretett és mindezt anélkül,hogy ilyen újkori marhaságot vetnének a szemére.

9-es én tökéletesen értettem a kérdést és korábban már írtam is egy választ.

Én most csak a 7-es társfüggőség megjegyzésére reagáltam.