Jogos? Mit reagálnátok erre?
Bár nem emlékszem rá, de kb 10 évvel ezelőtt megkárosítottam a családi nyaraló egyik bútorát (kb 14 lehettem, mert tényleg nem emlékszem, de más nem lehetett, mivel ott van a nevem...)
Nagyszülőknél voltunk most vendégségben, nagyapám nekem esik, normális dolog-e szerintem, és mégis hogy képzeltem. Mondtam, nem emlékszem, de ha megtörtént (mivel ott a bizonyíték), az kb 10 éve történhetett. Az volt a válasz, hogy nem ez volt a kérdés...
De ha olyan fontos az a dolog, hogyhogy 10 évig nem vette észre? És ennyi idő után mit kellene tennem?
Egyáltalán nem foglalkoznék vele... Bár nem írtad, hogy mit csináltál, gondolom belevésted a neved vagy stb.
10 éve volt, nem foglalkoznék vele. Mondd meg neki, hogy bocsi, gyerek voltam még. Ennyit tennék.
Azt kell mondanod erre hogy, Biztos én voltam sajnálom.
Ennyi és abba fogják hagyni! :)
Nevem + a párom neve, abban az évben jöttünk össze, gondolom akkor történhetett... (Sok hülyeségemre emlékszem, de ez valahogy pont kiesett, mindenre én sem emlékezhetek...)
A kérdésére, hogy normális dolog-e?
24 éves fejjel nyilván nem. De egy 14 éves szerintem másképp működik.
Nem nagyon tudtam mit mondani, pont az indulásunkkor hozta fel, nagymamám csitította, nekünk azt mondta, ne foglalkozzunk vele, régen volt, stb...
Csak bánt a dolog, ahogy előadta az egészet...
hu a barátom is ilyen.
azért kell most vezekelnem, mert elmeséltem neki, hogy 10 évvel ezelőtt a falra fújkáltunk. szabályosan leszidott érte...nooormááális az ilyen?!
pszichológiai szempontból nézve: lehet valami baja van veled, amit nem mond ki és egy idióta támadási felületet használ ki, hogy támadhasson.
Utolsó:
Durva ez is, nem tartozol neki beszámolóval (az exem pl bevallotta, hogy néha lopott az áruházból, ahol dolgozott. Én nem foglalkoztam ezzel...)
Amit írtál a végére, azzal tisztában vagyok:
Neki csak a lánya a gyereke, a fiát (vagyis apámat) utálja (ennek is van oka, csak szerintem ahhoz nekem semmi közöm...)
akkor meg is van az indok.
én úgy reagálnám le, hogy készítenék neki valami apróságot (mini cimbalom fogpiszkálóból vagy ilyesmi) és úgy adnám át, hogy azért, hogy erre emlékezzen bellőlem, ha nem vagyok nála, mert szeretettel adom és ne a kanapéra, amit gyerekként tönkrevágtam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!