Muszáj hogy egyből lángoljon a szerelem?
3 hónapja ismertem meg a barátomat.1 hét alatt minden nap találkoztunk majd összejöttünk.
Nagyon jól érzem vele magam,de nincs az a nagy lángoló szerelem ami az eddigieknél volt az első néhány hónapban.
Nagyon örülök hogy megismertem,tervezek is vele,de nincs az a "jajj meghalok ha egy napig nem látom".
Egyre jobban hiányzik,és már várom hogy láthattam,minden jó vele!
Arra lennék kíváncsi,hogy szerintetek 3 hónap alatt már lángolnia kéne a szerelemnek? Ha most nem ég nagy tűzzel már nem is fogom őt jobban szeretni?
25/N 28/F
Szerintem nem muszáj. Bevallom az én barátom sem volt belém szerelmes az elején, mind a ketten rosszul is éreztük magunkat emiatt. Egy idő után pedig tényleg szerelmes lett és máig majd megőrül értem (2,5 éve vagyunk együtt).
Egyik barátnőm pedig úgy volt, mint te, ő sem volt szerelmes az elején, mindenki azt mondta, hogy szakítaniuk kéne, mert már nem is lesz. Ennek ellenére ő is már jóideje szerelmes és közös jövőt terveznek.
Szóval szerintem ha jól érzed magad vele meg egyébként minden passzol, akkor hagyd, hogy történjenek a dolgok és jönni fog az, meglátod. Csak ne stresszelj erre rá, élvezd a kapcsolatod minden örömét :)
20/L
Köszönöm a válaszod!
Amúgy minden rendben van jól elvagyunk,hamarosan össze is költözünk... sokszor nekem is megfordul a fejemben hogy szakítanom kellene vele,mert nem szeretem,de amikor eszembe jut,hogy hoppá akkor ő nem lenne... na akkor egy kicsit mindig jobban vágyom rá!
Nem muszáj, hiszen van, akinek több idő kell hozzá.
Én azért összeköltözésen, komolyabb terveken nem gondolkodnék addig, de ez én vagyok.
Szerintem ez emberfüggő,én személyszerint ha az első pár talinál nem érzem azt amit kellene akkor később sem fogom.
A férjemet szinte az első perctől kezdve szerettem,minden találkozásnál egyre jobban.Azelőtt nem éreztem ilyet még sokadik hónap után sem.
Köszi a válaszokat!
Igazából eddig 2 komoly kapcsolatom volt,de mindkettőnél már az első hetekben kialakult nálam a szerelemmel együtt is egy beteges ragaszkodás,tehát most nem tudom hogy sírjak vagy nevessek:)
A kérdés elolvasása közben arra gondoltam, hogy valaki megérett már. :)
A röffenésedet tovább olvasva már biztos. Nézd, ez a felnőtt szerelem. Később jön, de tartalmasabb. Tiniként nekem bőven elég volt 1 pár nagy mell, hogy szerelembe essek. 27 évesen már azért több kell. :) Ráadásul én kb 1 év után esek mnidig szerelembe, amit sajnos sokan ki se várnak. (Ahogy említette valaki a barátosnője "majdnem" esetét.)
Egyfelől ebből lehet egy nagyon jó, működő kapcsolat. Másfelől viszont ha egyszercsak belép valaki az életedbe, aki felébreszti benned a mindent elsöprő szerelmet, akkor mit csinálsz majd? Ott fogsz állni egy "jó" kapcsolattal, amibe nem tudsz belekötni se, hiszen olyan békés és kellemes, de attól még éjjel a párnádat fogod rágni a másik után.
Felnőtt szerelemben is van szenvedély, és az igazi az, amikor a szenvedély ÉS a mély szeretet, nyugalom, megbecsülés egyszerre van meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!