Szóba álljunk-e még vele valaha? Nagyon hosszú történet.
Hatan nyaraltunk egy aranyos házban a múlt héten. A tulaj velünk volt, mi az alsó szinten, ő a felsőn, de néha haza kellett mennie. Az össz szabály az volt, hogy semmi alkohol és semmi cigaretta.
Ehhez képest két barátnőm is beállított alkohollal: az egyik, akivel a probléma van, egy üveg pezsgőt, a másikra a szülei sóztak rá egy üveg pezsgőt és pálinkát, és még ott is mondták előttem, hogy belepakolták a csomagjába, mert sok van otthon és igyuk meg mi...
De csütörtökig senki nem nyúlt az italhoz. Csütörtök este mindenkinek megjött az sms, melyik egyetemre vették fel; mindenkinek volt oka örülni, kivéve a problémás csajnak, ő nem nyert felvételt sehova. Azóta irigy mindenkire, de hozzá kell tennem, amíg mi tanultunk, hogy jó érettségink legyen, ő a neten hajkurászta a pasikat és érettségik előtti napon hívogatott mindenkit, hogy hol vagyunk, mert ő kinn fekszik a dombon és egyedül érzi magát, és miért is tanulunk?
Na szóval: kb. tíz perc alatt ledöntött egy üveg pezsgőt, utána még féllel, meg egy negyed-fél üveg pálinkát, amit utána úgy kellett kitépni a kezéből; vérben forogtak a szemei, az is meglepett minket, hogy nem ugrott nekünk és egyáltalán emlékszik még a nevünkre. Azzal az indokkal kérte a pálinkát, hogy most csak neki van gondja az egész bagázsból és az alkohol majd mindent megold. Elzártam a pálinkát a szekrénybe.
Végig szemmel tartottunk,de valahogy elszívott egy doboz cigit és engedély nélkül bekvártélyozta magát egy másik barátnőm szobájába (3 szoba volt, 2 embernek kellett a nappaliban aludni az ágyakon, neki és még egy lánynak. A másik lány engedéllyel beköltözött egy negyedik lánynak a szobájába), és csukott ajtón keresztül terjengett a házban az alkohol és cigarettaszag. A szoba tulajdonosa bement hozzá: nem tudjuk, mit látott, de a lényeg, hogy többet nem volt hajlandó arra az ágyra feküdni.
Az éjjel 3x-4x rohant ki hányni, de az utolsó kettőnél arra se volt ereje, a szobában intézte el egy zacskóban.
Már ettől besokkalltunk, de ezt talán, ha nehezen is, de sikerült volna elnéznünk neki, mert mi se vagyunk tökéletesek. De voltak olyan megszólalásai, hogy az egyik barátnőm igazságtalanul jutott be az álomegyetemére, mert hátrányos helyzetű ( 3 testvér, mozgássérült anya) és ezért kapott 20 pluszpontot, míg neki mindenkije egészséges, édestestvérei nincsenek, ezért nem jogosult semmire. Ilyen áron a barátnőm sem szívesen került be, de hogy igazságtalan??
Én meg azt kaptam meg, hogy igazságtalan, hogy van két nyelvvizsgám. Mert azt csak úgy utánam dobták ám... 4-5 nyarat szenvedtem végig, mire a kezemben tarthattam a bizonyítványaimat, míg ő itt-ott járt dupla annyiért, sokféle pasival, de amikor hívtuk, ó, hát nekik erre nincs pénzük.
Szóval ez így együttesen tette be mindenkinél a kaput. Volt lehetősége, de elhibázta. Másik barátnőm nem is jelölhetett iskolát, maradnia kell a középiskolánkban OKJ-s képzésen, mert nekik tényleg nincs pénzük. Sírva mondta, hogy ő mennyire örült volna, ha csak a jelölésig eljuthat... de ő talán jobban örült a sikereinknek, mint mi. Na, én őt hívom igaz barátnak.
A lány másnap hazament és nem tudjuk, mit adott elő a szüleinek. Nagyon azt érezzük, hogy azt, hogy gonoszak voltunk vele, hogy nem vigasztalgattuk (de), nem éreztük rosszul magunkat, hogy felvettek mindenkit az álomegyetemére, amit első helyen jelölt (ez részben igaz, utána egyikünk sem tudott neki örülni). Voltak még ennek ennyire nem durva előzményei (ha valakit érdekel, azt is leírom majd), de ő azokban is csak jót akart, mi meg nekiestünk, mert az öt emberből egy sem volt hajlandó mindig csak azt csinálni, amit ő akart. Előtte lévő nap súlyosbodott az ügy, amikor beszóltam neki, mert már nem bírtam; rólam tudni kell, hogy ha beszólok valakinek és utána nem érzek bűntudatot és azt, hogy bocsánatot kellene kérnem, ott már nagyon durva dolgok vannak.
Szóval: az idő múlásával képesek leszünk neki megbocsátani, hogy a ház tulaja előtt hozott minket kellemetlen helyzetbe (neki persze finom verziót adtunk elő a távozásáról, de erősen gyanítja, hogy ferdítettünk) és nem jogosan vagdalkozik?
Előre is köszönöm a segítséget!
Ui.: A "Milyen rossz barátok vagyunk" című történetet kérném hanyagolni. Ha mi rosszak vagyunk, ő milyen? Mindent megpróbáltunk, hogy a lehetőségeinkhez mérten jó barátai legyünk, de volt, amit már mi sem bírtunk el.
Én már itt egyszer írtam, de a kommentjeid újabb írásra sarkalltak. Aztán pontozz le, ha jólesik, de:
az elején még arról szólt a fáma, hogy ő ugyan másabb volt mint ti (pl. szorgalomban, mentalitásban), de azért barátnők voltatok.
Most meg kritizálod hogy mennyi idő után feküdt le valakivel, összehasonlítod önnön magad helyes cselekedetével. Azt írod, eddig is csak akkor ment hozzátok, ha kellett valami.
Ebből/ezekből a kommentekből azt szűröm le, hogy nem voltatok ti soha olyan igazán jó barátnők. Sőt. ti- a rendesebbje - azért szépen kibeszélgettétek, megítéltétek őt a háta mötött. És ha ez így van, akkor az sem véletlen, ha flusztráltnak érezte magát köztetek, nem?
ez nem mentesíti őt a viselkedése alól, szó se róla.
De én a helyében már nyaralni sem mentem volna veletek...
Szerintem hagyjátok békén. Ő is máshogy látja az életet, meg ti is.
Azért meg kár vele keresni a kapcsolatot, hogy utána legyen kin köszörülni a nyelveteket.
(Látod, feltetted a kérdést, hogy szóba álljatok-e vele valaha, utána meg nekiállsz szidni. Ha ennyire sz.r volt a kapcsolat eddig is, akkor minek folytatni? )
Tudod, erről eszembe jutott egy szakközepes osztálytársnőm.
Nagyjából olyan "egyforma" lányok barátkoztak, márhogy öltözködésben, ízlésben... na ez a csaj egy közepesen szépnek, de mindenképpen nagyon önzőnek, beképzeltnek volt mondható. A barátnője meg alacsony volt, köpcös, középszerű, meghúzódó.
Megkérdeztem egyszer az osztálytársnőmet, hogy hogy lehetnek ők barátok, mire ő: "Na tudod, ha ezzel megyek végig az úton, tuti engem néznek meg a fiúk, nem őt!"
(magyarul álljunk valami nagyon csúnya mellé és akkor mindenképpen szépnek látszunk.)
Valahogy ti is így lehettek vele, nem? Ez a csaj lusta, flusztrált, nem találja az útját...
ti ugyan okosok vagytok, szépek, ráálltatok az élet adta utatokra. De ha emellé a nő mellé álltok, még "nagyobbak" vagytok.
és ez jó érzés, nem?! :-(((
Ha már segíteni nem tudtok neki, hogy észre térjen, hogy ember legyen, akkor legalább ne alázzátok lejjebb...
Ja, mert ő sem beszélt ki minket soha. Az, hogy a barátaimmal megbeszélem, hogy mi legyen vele, szerintem nem számít kibeszélésnek.
Ő 10es skálán 15ösnek képzeli magát, mindenhol ő pörög, egy szavunk nem lehet mellette, mert közbevág és ő intézkedik.
Nekünk nem kellett volna vele nyaralni menni. De azt hittük, miattunk tartja magát, végülis minden hülyesége után kiszedtük a bajból. De ebből már nem tudjuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!