Hogyan tegyem túl magam ezen a megaláztatáson?
Nő vagy,drága;) Neked lehet,neked szabad.Férfiaknak sem szégyen.Sok jégcsap olvadt és olvad is majd el!Ez nem jelenti azt,hogy most aztán vége mindennek,mert nem!
Ne legyél zavarba,főleg anyud előtt ne!Kiveszekedtétek magatokat,ellehet felejteni.Az élet megy tovább..
Ez elég furcsa. Főleg azért, mivel írtad, hogy ha mások sírnak neked, akkor nem gondolod őket gyengének, magadat viszont igen.
Szerintem vagy másokat is gyengének gondolsz, ha sírnak neked - csak nem érint ilyen mélyen, hisz itt nálad van az irányítás, ők a gyengék; vagy pedig tudod, hogy az ember mennyire sebezhető, ha kimutatja az érzéseit, és ezt akarod elkerülni.
ha ezt megalázónak tartod menj el pszichológushoz. majd ő segít.
ezt komolyan gondoltam!
Ne aggódj, Anyukád rengeteget látott már bőgni Téged, kiskorodban (azt ne mondd, hogy csecsemőként sem sírtál, mert nem hiszem el...), sőt, f.osni, pisilni, hányni, böfögni és f.ingani is látott. Szóval most no para egy kis sírás miatt.
Viszont ez szerintem nagyon nagy baj, pszichológussal kéne beszélned, egy terápia sokat segíthet.
14# Igen, rettentően az vagyok...:/ :))
15# Semmi esetre sem mennék el pszichológushoz, mert teljesen ép elméjű vagyok.:) Ez csak a saját magam hóbortja. Lehet az volt rám ilyen hatással, hogy kicsi koromban rengeteget bőgtem és a gyerekek bőgő masinának hívtak.
16# Tudom, hogy sokat látott már engem csinálni ezek közül és nem is szégyellek a síráson kívül semmit, mert nem vagyok szégyenlős, de neked is azt mondom mint a 15-ös kollégának. Annak kell pszichológus aki vagdossa az ereit, de én nagyon boldog vagyok a testileg/lelkileg.:)
Súlyos tévedés, hogy annak kell pszichológus, aki vagdossa az ereit. Annak (is) kell(het), akinek vannak olyan területek az életében, amik kiugróan rosszul működnek, akik elfojtanak bizonyos dolgokat, akiknek a spontán viselkedését komolyan befolyásolják ezek az elfojtott dolgok, vagy épp nem tudja kordában tartani és kitörnek. Ettől még a te döntésed, mit csinálsz, csak épp nem tűnik teljesen jól működő személyiségnek, ha valaki az anyja előtt szégyell némi sírást. Főleg, ha egy egyébként indokolt esetről van szó. Miért nem mersz meghatódni azon, hogy összevesztetek és kibékültök? Miért vagy zavarban ettől? És legfőképpen: ha nem tudod magad túltenni valamin, alapvetően a pszichológus arra (is) van.
Csak sajnos még a magyar társadalom nem számolt le azzal a hülye tévhittel, hogy aki pszichológushoz jár, az "nem normális" meg "dilis" meg "elmebeteg"... És az, hogy valaki nem jár, nem jelenti azt, hogy ővele minden oké, csak azt, hogy még nem jött rá...
Mondom, hogy azt csinálsz, amit akarsz. Elküldeni egyébként se lehet senkit dokihoz, legfeljebb felvetni a lehetőséget. Különben sz.rt sem ér a terápia.
Csak mindig bosszant ez a tévhit, hogy annak kell, aki legalábbis levágja a fél kezét...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!