Érezted már úgy, hogy amióta gyermeked is van, eltávolodtál a párodtól, illetve ő tőled?
A tanácshoz jó lenne tudni pontosan honnan indult az eltávolodás. Meg tudod-e jelölni azt a pontot, ahonnan érezted, hogy távolodtok?
Az hogy gyerek született, még nem indok erre, hiszen akkor hol lennének a családok...
Szia!
Amikor korábban erről beszélgettetek, akkor mit mondott a férjed? Arra hogyan reagált, hogy külön szobába mentél?
Véleményem szerint, itt egy hibát elkövettél, és ez biztosan közrejátszik, hogy egy fokkal távolabb kerültetek.
Mennyi idős a kisfiatok?
Tudna rá vigyázni valaki pár órára, pl. szombat délután?
Ha igen, akkor szerintem végy egy jó nagy levegőt,és beszélgess a férjeddel, hogy akkor hogyan gondolja a közös életeteket? Egyszerűen kommunikáció nélkül nem fog működni a házasság.
Jó lenne ha tudnátok kettesben is együtt lenni, vacsizni, sétálni, ölelkezni.
Hogy honnan indult az eltávolodás? Talán a terhességtől, amikor a doki azt mondta, hogy veszélyeztetett terhes vagyok és nem lehet szex a baba miatt. Aztán jött a sok nyavalyám közben, ami még felhősebbé tette a mindennapokat, már megváltás volt, amikor végre meszülhettem a kisbabánkat. Aztán újabb gondok: nem volt tejem, a kisfiúnk majdnem kiszáradt, már véreset pisilt, a férjem családja lekövérezett, és amikor kifejeztem nem tetszésem ezzel kapcsolatban (hisz hogy fogyókúráztam volna akkor? Minden percben azért küzdöttem, hogy szaporítsam a tejemet...) akkor mindannyian nekem álltak, kiabáltak velem a saját házunkban, a férjem pedig nem nagyon állt ki mellettem akkor. Később már igen, de addig rengeteget veszekedtünk... Senkire nem számíthattam a legnehezebb időszakban, senki segítségem nem volt, majdnem belerokkantam...
Persze azóta már sokkal jobb, hiszen már majdnem egy éves a kicsink, de a házaséletünk elég sivárnak mondható.
Tegnap egyébként ismét volt egy nagy beszélgetésünk ezzel kapcsolatban a férjemmel, hogy változtatunk ezen, próbálunk többször elmenni itthonról, élményeket szerzünk.
Sajnos mivel segítségünk nincs, nem hagyhatjuk senkire néhány órára sem a Kicsinket, szóval ez kilőve. Idegenre meg nem szívesen bíznám, hiszen tuti végig azon járna az eszem, hogy minden rendben van-e vele, így semmi értelme nem lenne annak, ha ő nem lenne velünk.
És még annyi, hogy mára már vékonyabb vagyok, mint ahogy összeismerkedtünk a férjemmel, kb. 15 kg-t fogytam a szülés óta, szóval ez sem lehet indok, és nem is az a férjem szerint sem, hogy eltávolodtunk.
Valahol azt olvastam, hogy szülés után az első két évet kell átvészelnie egy kapcsolatnak, utána már sokkal jobb lesz. Nekünk még hátravan egy év, remélem sikerül együtt maradnunk, én megpróbálok mindent megtenni ennek érdekében, mert tényleg nagyon jó apa és ember a párom. Talán ő is fog változni a sok beszélgetés hatására...
14:22-es vagyok! Sajnálom, biztosan nem volt könnyű időszak neked sem!De meglátod, idővel jobb lesz, főleg így, hogy már 1 éves a kisfiatok.
Részben tudom, hogy miken mehettél keresztül, én is veszélyeztetett terhes voltam, mi sem élhettünk szexuális életet, kicsit akkoriba mi is eltávolodtunk a párommal.
Szerintem az már jó jel, ha sikerült egy jó nagyot beszélgetnetek, ezt a szokásotokat tartsátok meg!:-)
Barátnőd sincsen aki vigyázna a kisfiadra?
Akkor szerintem most csak azt tudnátok tenni, hogy este amikor elalszik a kicsi, akkor a lehető legtöbbet kihozni abból az 1-2 órából, gyertyafényes, pezsgős meghitt beszélgetés, és sok összebújás!
Szorítok értetek nagyon!
kedves kerdezo !!!!
Mivel a kisfiad meg pici talan ugy old meg hogy mikor a babat agyba nyomtad romantikus vacsorat keszitesz a ferjednek es kellemes estet toltesz elvele . es ezt hetente meg ismeteled . Hiszen masnak is van kigyereke , egyet meg e rtek szules utan elrepult az onbizalmad , de mint irod ma mar vissza kaptad a regi alakod , szoval dobd be a noi raffinaltsagot es hidd el menni fog . Ne vard azzthogy mindig a ferjed kozeledjen , Te ostromold es ne add fel, Mikor egy no mindig meglepetesel es uj taktikaval fogadja a ferjet a ferfiak orulnek az ilyenek .
Hát ez elég nagy baj, ugyanis én is azt akartam tanácsolni, hogy bízzátok valakire a kicsit, ti pedig menjetek el egy hosszú hétvégére. Biztos, hogy este 1-2 órára sem tud, mondjuk egyszomszéd, vagy egy barát? Csak amíg mondjuk sétáltok egyet.
Ha ez nem jön össze, akkor lepd meg a férjedet a kedvenc ételeivel, és ha már ilyen sokat beszélgettetek a kapcsolatototkról, akkor talán vacsora közben inkább a kisfiatokról, a közös érdeklődési körötökről,, vagy valamiről, ami mindkettőtöket érdekel, majd aludjatok egy szobában. Nem kell persze mindjárt letámadni egymást, ugyan nem tudom, mióta alszotok külön, de lehet, hogy mr előbb ahhoz is újra hozzá kell szoknotok, hogy egymás mellett vagytok.
De akárhogy is, én szurkolok nektek, látszik, hogy nagyon szereted a férjedet, és ő is téged. Hidd el, minden rendbe fog jönni, még ha küzdeni is kell érte!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!