Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Normális az ilyen szülő?

Normális az ilyen szülő?

Figyelt kérdés
Anyámmal sosem volt jó kapcsolatom. Egy önző, beképzelt nőszemély, hiába az anyám, ez így van... Sosem voltam fontos neki, mindig csak ő. Persze az öcsém pedig legtöbb esetben egy kisisten. Mikor apám még velünk volt, egy fokkal jobb volt, mert apámmal folyton veszekedtek rajtam, hogy anyám hogy viselkedhet így velem, és néha apám győzött, legalább egy kicsi emberi tördősét kaptam. Most, hogy elváltak, borzasztó az egész, anyám úgy beszél velem mint egy kutyával, minden idegességét rajtam tölti ki, nem képes emberi hangon szólni hozzám, vagy ha mégis, akkor olyanokat mond, hogy sírni tudnék... Tavaly májusban volt nálunk egy \'kisebb\' balhé. Anyám szó szerint összecsomagolt öcsémnek, hogy takarodjon apámhoz. Mindezt azért, mert rosszul volt, és felkeltette anyámat azzal, hogy hányt... Én és az öcsém is kikészültünk attól, ahogy beszélt, mert én azért az öcsémet mégiscsak szeretem... Mikor már együtt szó szerint sírva könyörögtünk anyámnak, hogy ne csinálja már, kiállt az ablakba (a 10.-en lakunk), és közölte, hogy ő most öngyilkos lesz (természetesen nem lett. Ez csak amolyan érzelmi manipulálás volt.). Mikor kisebb voltam, is voltak ilyesmi húzásai, de ennyire még sosem fajult el a dolog. Én ebbe teljesen belebetegedtem már, pszichológushoz, kineziológushoz kell járnom, hamarosan pszichiáterhez is, de semmit az égvilágon nem segít, nem bírom feldolgozni, ahogy anyám viselkedik. Gyakran én is meglepődök, hogy kezdem átvenni anyám stílusát, pedig nem akarom, ezzel elmarok magam mellől mindenkit. Teljesen egyedül vagyok, legszívesebben meghalnék, azt hiszem ssemmi értelme ennek az egésznek. Mindez anyám miatt. Most apám gyermekelhelyezési pert indított, de csak azért, hogy anyámból pénzt szedhessen ki, mert őt meg csak a pénztárcája érdekli. Nagyon megváltozott a válás óta, régen érdekelte őt, hogy mi van velem meg az öcsémmel, de mostmár ő is szinte olyan mint az anyám... Teljesen tönkremegyek már ebbe, nem egy öngyilkossági kísérletem volt, vagdosom magam. Nem lehurrogni. Köszönöm. Normális ez? Hogy a szülők így tönkretegyék a gyereküket? Csak én vagyok megáldva ilyen szülőkkel? Azthiszem nem bírom már sokáig... Pedig igazán nem vagyok még idős...
2008. máj. 13. 09:27
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
100%
azt hiszem anyukád beteg. neki kéne pszichologushoz járnia. probálj a körzeti orvosotokkal, vagy akár még ha kiskoru vagy a védönövel beszélni. mond el ezeket a dolgokat, mert anyukád beteg. és sajonos a korral ez rosszabodni fog. ne úgy fogd fel hogy ö rosszat akar nektek, te akarj neki jót. az a baj hogy sokan a pszihésen beteg embereket csak hülyének nézik, rosszindulatunka, pedig nekik az agyukkal nincs rendben minden és erröl valahol nem tehetnek, és segítségre szorulnak. elhiszem hogy nehéz, és ezért tanácsolom, hogy keress egy olyan embert aki orvosilag esetleg tud segíteni anyukádon.
2008. máj. 13. 09:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 A kérdező kommentje:
még régebben apám próbálta rávenni, hogy menjen orvoshoz, de mivel már felnőtt, saját maga dönthet, és ő úgy gondolja, semmi baj a fejével...
2008. máj. 13. 10:23
 3/15 anonim ***** válasza:
100%

Sajnos én is azt kell mondjam, hogy anyukádnál valami nagyon nem stimmel. És sajnos az a baj, hogy mivel ő maga nem kér segítséget, nem nagyon tud senki ebbe beleszólni. Viszont ha ti nem lennétek, ez az ő problémája lenne, de így a tiétek is. Az egy dolog, hogy neki problémái vannak, de ha egy szülő igazán szereti a gyerekeit, akkor legalább odáig eljut, hogy segítséget kér. Anyukád sajnos alaptermészetileg is olyan lehet, hogy nem nagyon érdekli saját magán senki, és ezen a betegsége csak rosszabbít. Én azt mondom, te magad keresd fel a gyámhivatalt és mondd el amit itt leírtál, kérd, hogy segítsenek. Vagy az még jobb, ha egy tanároddal beszéled ezt meg, pl. az osztályfőnököddel. Ne szégyelld a helyzetet, neki ezt kötelessége DISZKRÉTEN kezelni, és mindenképpen segítenie kell. Majd ő beszél a családvédelmisekkel, elég valószínű, hogy ha bebizonyosodik, hogy ilyen rosszat tesz nektek édesanyátok közelsége, akkor kiemelnek ebből a környezetből. Ha apukádnak adottak a körülményei, akkor valószínű hozzá kerültök. Lehet, hogy a válás óta megváltozott, de szerintem ő még mindig jobban képes nyugodt életet biztosítani nektek. Így legalább anyukád a saját önpusztításába nem rángat bele benneteket is. Utána talán rá is jobban lehet hatni, ha látja, hogy ti nem lehettek vele, akkor talán hajlandó lesz kezeltetni magát.


Majd írd meg, hogy mi lett, meg írhatsz nekem privit is, ha tudok, szívesen segítek!

2008. máj. 13. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
100%
régi barátnőméknél is pont ez volt a helyzet szinte szó szerint. csak őket mindennap félholtra is verte az anyjuk, az apjuk nem tudott az egészről s mikor mondták neki az anyjuknak hitt. a vége az lett hogy a csaj külföldre ment a testvére meg a zárt osztályra, megbolondult.ha a lány nem megy el otthonrol amint tud, valószinű ő is ott végzi.kiut az nincs. sajnálom, probálj valahogy apádhoz költözni. vagy a nagyszülök? hidd el anyád nem fog megválltozni az ilyet bekéne zárni. lehet az ilyen sehgélyvonalak valamit tudnak segíteni.
2008. máj. 17. 18:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
100%
Édes kincsem nemtudom fiu e vagy vagy lány de lánynak tippelek. Nálunk ugyanez volt majdnem. Apám nekemjött késsel, akkor elváltak, elvitt anyám, vert, ordít velem a mai napig is ha nem tetszik valami (pedig már elköltöztem), mindenen mérgelődik, mikor kisebb voltam aztmndta legszivesebben megölne mert azt a pár évet simán kibírja a börtönben, ami úgyis ott van helyben a városban. hát mint látod nemöltmeg, született 13 éves koromban egy öcsém -gondolhatod mekkora trauma lehetett 13 év etykeség után - neki egy kibaszott gazdag vállalkozó az apja, persze vele is összeveszett, minket nem támogat csak a gyerekét, nemtörödve azzal hogy anyám szülte meg, minden egyes dologról számlát kell neki adni azért, hogy tudja mire költjük a pénzt amit az öcsémre az. Mikor még együtt laktunk engem mindig kizavart a tesómtól, mert én vesélyes vagyok rá állítólag, most meg csodálkozik hogynincs meg a testvéri szeretet. Néha kiosztom, de 54 éves hülye agya nem fogja fel. Öcsém most 6 éves, és borzasztó buta mert 4 éves kora óta lapopja és playstationja van amin állandóan lóg, persze érezhető a társadalmi különbség mert nekem hitelből kellett gépet vennem mert a szakom -videotechnikus- megköveteli. és az egyetemen úhgy tölötttem el az első fél évet hogy nem volt gép mert neke nincs rá pénz csak az öcsémnak..namindegy. anyám vele is okat kiabál, bár vele talán kevesebbet mert tanult belőlem. jó tanu pénz volta.mindegy ilyen durvaságokat már nem csinál, és mikor sokáig távol vagyok kifejezetten hiányoznak. remélem neked is jól alakul majd az életed.
2008. máj. 20. 00:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim válasza:
100%
Az a legegyszerübb ha beszélsz az osztályfőnököddel vagy a gyámhivatalban beszélsz vkivel és ha nem szeretnél az apádhoz menni akkor mond meg aztis aki télleg tud segíteni és nem csak tanácsokat ad mint mi. Ha azt mondják, hogy intézetbe kell menned ha nem akarsz az apádhoz menni akkor mennyél nyugodtam. Nem rossz, sőt még jó is. Én voltam intézetben 11-12 éves koromban nem volt rossz, olyan volt mintha a barátokkal laktam volna egyhelyen és még a nevelők is jó fejek voltak. Nem tudom, hogy hol laksz mert ha Bp-en és ha azt mondják, hogy a 2. kerületi intézetbe fognak berakni akkor télleg nem kell félned! Csak a 8. kerületi a rossz intézet...
2008. máj. 23. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
100%
Álunk is pont ez volt a helyzet. A leidősebb nővérem 40 éves, a középső 33, én 27 vagyok. Anyukám egyedül nevelt minket, mert apám elment, nem tudta elviselni. Apánk úgy lelépett, hogy 20 éves koromig hírét sem hallottam. A rokonaink nem hittek nekünk, mert előttük mindig normális volt. Az emberek ismerték, mert ügyvédként dolgozott a kisvárosunkban. A munkáját egyáltalán nem zavarta az amit otthon csinált. Mindenki azt mondta, hogy mi vsagyunk a neveletlenek, hogy ilyeneket állítunk róla. Amikor már mind a hárman elköltöztünk, kiborult bili. A nővérével kezdte ezt eljátszani. NAgynéném elkezdte az ideiglenes gyámságot, és a pszichiátriai kivizsgálás során kiderült, hogy szülés utáni depressziója van. A poén az hogy nem tudják, hogy emlyikünk után alakult ki. Jó esetben is 27 éve tart nála. Azóta gyógyszereket szed és ő lett a világ legnormálisabb anyukája. A gyermekkoromat megpróbálom megbocsátani neki, hiszen beteg volt.
2008. máj. 27. 08:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
100%

Kicsikém, szörnyű a teher, amivel indulsz az életben. Mindig is rossz lesz, hogy nem áll mögötted összetartó család, de próbáld meg nagykorodig kibírni, addig megtalálni a legjobb megoldást, Utána már teljesen önállóan irányíthatod a magad életét. Biztos hihetetlen, de mi felnőttek már tudjuk, milyen hamar elrepül néhány év. Utána sok szép vár rád az életben! Kár,hogy a gyerekkorod rámegy, mert hülye az anyád, de az életed ne menjen rá! Ne vagdosd magadat!

Hány éves vagy ? Menj el a gyámhivatalba, és kérj segítséget! Ha apádhoz helyeznek, vagy állami ellátásba vesznek, talán még az is jobb, mint a mindennapi érzelmi zsarolás. Nagy feladat kívülről látni az anyáda, és megbocsátani neki. Tudom, még gyámolítás járna neked, de ezt gozta az élet,hogy hamar felnőtté kell válnod. Kérj segítséget, és kitartás !

2009. jan. 4. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 anonim válasza:
Szia! Megvagy még?
2009. aug. 10. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/15 anonim ***** válasza:
Ha veszélyes másokra, nem kérik az engedélyét az orvosi kezeléshez.
2009. nov. 2. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!