Miért ilyen anyukám? (nagyon hosszú)
16 éves lány vagyok, nem jó a kapcsolatom az anyukámmal. Irigy vagyok a barátnőimre, mikor mondják hogy megbeszélik az anyukájukkal, hogy pl ki tetszik nekik vagy hogy megjött a menzeszük, stb.. Igazából alig szoktam vele beszélni, az ilyesmi dolgokról meg abszolút szó sem esik, fel se világosított, bár nem tudom hogy másoknál volt-e, szerintem tabuként kezelheti, 10 éves húgommal nem tudom beszél-e majd ilyenekről. Minden apróságért kiabálni szokott, ha egy poharat rossz helyre teszünk már ordibál velünk, és ez komolyan így van. Nem dolgozik, csak otthon főz, takarít. Apukám dolgozik, de nagyon jól élünk, emiatt nem lehet stresszes sem. Rengeteget szokott apukámmal kiabálni, csoda hogy a szomszédok még nem szóltak, hogy hangosak. A kiabálás oka mindig apukám családja, mert gyakran szokott apukám kimenni hozzájuk (a szomszéd városban laknak kb 5 percnyire). Anyukám nem szereti apukám családját, mindféle sz*rh*zinak lehordja őket, különösen apukám legfiatalabb húgát utálja, mert apukám elkényeztette, de van már családja és messze laknak. Anyukámnak senki sem tökéletes, csak ő, mindenkit lehord mindennek, még akikkel látszólag jó barátnők is.. Szoktam otthon néha segíteni, de ha valamit rosszul csinálok, máris ordibál és leh*lyéz meg elmond mindennek. Segítenék főzni is, de mindig valamit rossz helyre teszek, kiabál, én felmegyek a szobámba mert nem bírom már hallgatni azt. Nagyon jól tanulok, de ha 3-mast vagy rosszabb jegyet viszek haza, egésznap ezért kiabál, meg hogy hogy nem tudtam jobban tanulni, hogy lehetek ennyire h*lye. Megjegyzem szinte mindennap 16 óra után értem haza. Megfordult a fejemben, hogy gimi után elköltöznék itthonról, bár nem tudom miből fizetném, meg amúgy is orvosira szeretnék menni, amellett pedig nem nagyon tudnék dolgozni.. Másnak is ilyen az anyukája? A húgom már szivesebben van velem, mert fél anyától, hogy mikor fog megint kiabálni, ilyenkor mindig elbújik szegényke. Én sosem tudnék ordibálni a gyerekemmel, főleg kezet nem tudnék rá emelni. Ezek egytől-egyig így vannak, bár néha normális hangnemben is tud beszélni, de nem sokáig, mert hamar kiborul minden apróságon. A húgommal mindent megkapunk, anyukámnak is mindene megvan. Barátnőimmel is alig engedett el valahová 1-2 órára most nyáron. Egész nap itthon unatkoztunk, mert hogy ne csavarogjak a szerinte h*lye barátnőimmel.
Bocsánat a hosszú szövegért! Köszönöm aki elolvassa és ír róla véleményt, választ! Az esetleges hibákért elnézést kérek!
Köszi a választ!
Már próbáltam volna apróságokat is megbeszélni vele, de mikor elkezdek beszélni szinte "elhajt", mert neki más dolga van vagy épp nézi a tévét, stb.. Szinte lehetetlen. Najó, szoktam vele néha beszélgetni, de komolyabb dolgokról nem, meg fel sem merem hozni, félek hogy megint elkezd kiabálni.
hmm... nem írtál arról, hogy mi az ami Anyukádnak örömet szerez (pl. mi a hobbija? mit szeret csinálni? stb...)
leírom, amik eszembe jutnak, de azért ezek találgatások:
-lehet, hogy vele se voltak sose elégedettek a szülei
-lehet, hogy belefáradt a 17 évnyi otthoni rutinba
-lehet, hogy Apukáddal való kapcsolatukat fel kellene frissíteniük
-lehet, hogy nem elégedett önmagával, nem érzi, hogy hasznos életet él
-szüksége lenne más örömforrásra, pl. hobbira, munkára, önkifejezésre
-lehet, hogy bántja, hogy ennyire "robbanékony", de adott pillanatban képtelen uralkodni magán
Szóval szerintem segítségre és szeretetre lenne szüksége, de nem lesz egyszerű túljutni a tüskéken...
Talán, ha a családotok összefogna, és kitalálna valamit, hogy hogyan lehetne kimenekíteni ebből a rutinból...
Ha Apukádban még nem aludt ki a szeretet, akkor vesse be a "romantikus" oldalát, menjenek el hetente 1-2 órácskát, vagy ti gyerekek menjetek el kicsit otthonról:)
Kapjon Anyukátok heti / napi rendszerességgel valami kis apróságot (virágot a mezőről, sütit, valamit, amit szeret...)
Apukátok adjon neki "kimenőt":) valami tanfolyamra, önkéntes munkára, valami, ami más, mint a főzés-mosás-takarítás...
Ha Anyukátok újra magára talál, akkor remélhetőleg újra ő lesz a napsugár a Ti családotokban :)
Köszi a válaszokat!
Egyszer már kapott egy pofont apukámtól kb 3 éve pont karácsonykor. Ugyanis aznap apukám nagyszüleinél volt családi összejövetel, de anyukám nem szereti őket, meg fordítva is így van, papám nem bírja anyát, de nem volt semmi sem ott, anyukám elbeszélgetett a sógornőivel. Aztán este otthon nekiesett apának, hogy ő csak a családját szereti, velünk sosem foglalkozik, ekkor lehordta őket mindennek. Apukám még először csendben hallgatta, majd ő is elkezdett kiabálni, anyukám meg addig mondta a magáét, míg kapott egy pofont..
Voltunk már most is 1 hónapja nyaralni, de ott is csak veszekedtek. Apa valamiért kiabált meg mérges volt, aztán anya is és így fantasztikus nyaralás volt.
Igaz, hogy apa sokszor foglalkozik a szüleivel, hetente kb 3-4x is ha elmegy hozzájuk. Ilyenkor anyukám mindig kiabál, hogy már megint azoknál a d*göknél volt, költözzön vissza hozzájuk ha minket nem szeret.. Igaz, hogy tényleg keveset foglalkozik velünk, de suliidőben is vagy 2hetente visz minket moziba, vásárolni, meg most nyáron is sokszor voltunk fürdőben is. Ekkor nem nagyon szoktak kiabálni, esetleg a kocsiban valami apróság miatt.
Bocsi megint a hosszú szövegért!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!