Miért van az anyukák nagy többsége elszállva magától?
miután szült vagy mikor a gyerek még csak pár éves..most komolyan,miért kell azt gondolni,hogy akkora nagy dolgot vitt véghez,hogy megszülte a kölyköt? mintha istent szülte volna, ő meg átváltozott automatikus istennővé.. :D
munkám miatt rengeteg anyukával találkoztam meg rengeteg kisgyerekkel, de komolyan egyes anyukák már arra is büszkék,hogy a gyerek ordít,mint egy hülye vagy elkezd csapkodni egy kiskutyát a légcsapóval..és még meg is dicsérik,meg nevetnek is rajta,hogy de ügyes..
vagy nem rég egy gyerek volt nálunk és méregdrága antik szekrény fiókját kezdte el ütögetni,meg ki be csapkodta,mint egy idióta és az anyja ahelyett,hogy rászólt volna,hogy fejezze be, inkább nevetett rajta és megsimogatta a buksiját..
jó gondolom, szép dolog a gyerek,meg szereti,imádja,meg cukik meg mittomén de miért kell úgy kezelni,mint egy istent és az anyuka is miért enged meg mindent magának meg a gyereknek? ha már van gyerek az anyuka egyből kiváltságos lesz a többi ember szemében és úgy kell kezelni,mint egy hercegnőt? néha rosszul vagyok az ilyenektől.
Én is sok anyukával találkozok, de ritkán tapasztalom ezt. Mondjuk nem is úgy állok hozzájuk, hogy "kölyke" meg "kipottyantotta".....
Az meg, hogy mindent megengednek a gyereknek sajnos most "nevelési elv", ez a divat :-(
nekem amelyik gyerek nincs megnevelve az egy kölyök.
a gyerek nálam a rendes, jól nevelt gyerektől kezdődik. érdekes, anyám elmondása szerint és sosem sírt ok nélkül,mondjuk nem is dicsértek meg érte..nem csapkodtam ok nélkül meg vertem állatokat egyszer sem. és anyám sem úgy élt,hogy na ő most felsőbbrendű lett és akkor nekem és neki is mindent szabad.
ebben a 2 hónapban kb. 30 gyerekkel találkoztam, akik teljesen neveletlenek voltak..egy kislánnyal találkoztam kb. 2 éves volt, aki rettentő aranyos volt és jól nevelt, de a többi..
meg úgy közlekedtek a gyerekkel a kezükben az anyukák,mintha istent hordoznák..és nekik fel sem tűnik,hogy ez nem normális.
Ilyenkor az a legérdekesebb, hogy nem veszik szívesen, ha más rászól a gyerekre. És nem rosszindulatból. Velem is megtörténik rendszeresen, hogy nagybevásárlásnál tömegben a bevásárlókocsival nehezen közlekedem, a gyerek meg jön, mint az őrült, én meg mozdulni sem tudok, mert körülvesznek, és olyankor kiáltok egy: "Vigyázz!"-t, vagy "Lassabban!"-t. Csupán azért, mert nem akarom, hogy a gyerek fejjel nekirohanjon a kocsinak, tehát nem a rossz szándék vezérel. És akkor sértődötten jön az asszonyság, hogy mit merészeltem mondani.
A legtöbb élethelyzetben egy felnőtt jobban tudja, mit kell csinálni, mint egy gyerek. Ez az, amit a legtöbb szülő nem képes belátni. Hogy amikor egy ismeretlen felnőtt rászól a gyerekre, az nem a nevelése elleni merényletnek minősül, hanem annak szól, hogy a gyerek még kicsi, és nem tudja, mi merre hány, a felnőtt meg tudja, és erre inti a gyereket.
Nekem is van egy 3 éves lányom, de az ilyenektől ugyanúgy felmegy bennem is a pumpa...teljesen le tudok rajta döbbenni, meg nekem esik szarul, hogy a lányom kedves és illedelmes, a másik gyerek + szülő igazi tahó vele. Játszótéren már volt ilyenekhez szerencsénk, ahogy boltban is, buszon is, stb...És valóban, az anyjuk nem rászólna, hanem még adja is alá a lovat.
Én is szoktam néha "odaszólni", hogy "lassabban", "óvatosabban", de ilyenkor inkább ösztönösen jön ez, nem pedig bunkóságból. Utána persze megkapom, hogy neveljem a sajátomat. -.-
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!