Szökés vagy intézet, ''itthon'' nem maradhatunk? (bővebben lent)

DIKTATÓRIKUS!!!!! /17/f, 15/l/ Diktatórikus családban élünk, nem bírjuk már

Anyám Mussolini lehetett előző életében, 17 éves vagyok és sehova sem mehetek illetve csak a boltba bevásárolni neki, de azt legtöbbször kiabálva mondja, nem kér hanem követel, itthon napi legalább 8 órát csinálom azt amire kiabálva felszólít, suliban: ha épp nem éget be azzal, hogy feljön a suliba,(gimibe jártam 4.5 volt az átlagom, aztán átíratott egy szakmunkásképzőbe, mert nem teljesítettem elég jól, havi 10.000 Ft-t fizettek ott) kikérdezi a leckét és olyan alaposan, hogy a tanár sem kérdez bele,sokszor már le kell tagadnom, hogy mit is vettük, mert ha kikérdezi, nincs időm azt is megtanulni, illetve elmondani neki, hajnalban szoktam tanulni. mindig sérteget, szid, aláásta az önbizalmam, szorongok, félek az emberektől, érzékeny lettem, személyiségzavarom van, de mit tehetek,? Zsarolni azzal szokott, hogy net még annak sincs suliidőbe, aki teljesít, már fizikailag nem bánt, de régen vesszővel azért ha letörtük a virág egy levelét is, egyszer a húgom fenekét húrkásra verte, mert a párkányom hagyott valaki egy rágót( szerintem anya volt, csak ránk kente) mikor szemüvegem volt, úgy pofon vágott, hogy eltört a szemüvegem, más embereknek meg a minta anyát mutatja..Felnőttem azt mondta érettségi után max péknek mehetek, pedig 4.5 vagyok :( vagy ha mégis meggondolja magát max levelezőre mehetek,mert ő nem fog fizetni, nincsenek barátaim, az öngyilkosság gondolata nem egyszer fordult meg a fejemben, húgom napi szinten sír, mert annyira nem bírja már..rettenetes életünk, mindez egy diktatórikus anya miatt:(

vélemények? ötletek? vele ezt nem lehet megbeszélni nem egyszer próbáltuk már, volt, hogy kiabálva mondtam el neki, hogy végre meghallgasson elment ittholról, az nap hagyott, de másnap folytatta a diktátor szerepét, egyszerűen már én sem bírom, NEM BÍROM!! Ha az utcán halnék meg, boldogabb lennék, mint, hogy itt legyek, ez már nem állapot :(