Megértené a barátom?

Én ilyen helyzetben vagyok. Gusztustalan a lakás, kinti wc, fürdő nincs, apám is pocsék ember.

DE: van egy barátom, aki ezt el tudta fogadni. Nem mindenki ilyen, így nem lehet azt mondani, hogy a tiéd is elfogadja. Én az elejétől fogva adagoltam neki, hogy iszonyú rossz helyen élünk, stb, de nem törődött vele.

(én költöznék, de apám nem akar, saját keresetem nincs, máshoz nem mehetek, mert mindenkim meghalt)

Ide halgass kicsilány!

Nálam ugyanez a helyzet volt évekkel ezelőtt. Akkoriban csak 1barátnőm járt hozzám,mert Őt imádtam,és Ők sem voltak jobb helyzetben,és egyetlen igaz barátnőm volt, és még most is az. A barátom előtt szégyenltem,hisz nekik szép nagy házuk volt. Mi meg laktunk egy lakótelepen,ami nem éppen a legjobb környéken volt, és a lakók sem egy Don Huanok voltak. A lakásunkban is csak 1 nagyszoba volt, 1kis konyha, 1fürdőszoba, 1 hosszú folyosó. 4en éltünk. De, egyiknap eszembe jutott,amit még a nagypapám mondott, nem a pénz minden. Ezen elgondolkoztam. A házunk nagyon tiszta volt, anyám mindennap takarított,sütött,főzőtt, próbálta nekünk a legjobbat nyújtani,de viszont festésre, új bútorokra, ilyenekre nem telt. Egyszer elhívtam a barátom,előtte nem mondtam neki, hogy mire számítson. Meglepően jól fogadta. Annyit tett hozzá, hogy Őt nem érdekli,hogy milyen körülmények között lakok,amit ki is hangsúlyozott,hogy ennél tisztább, de kisebb, lakásban sem járt még. Anyám sütött neki zserbót, mint később kiderült ez volt a kedvence ;-) Szépen megterített asztalnál, a pici konyhában, hárman ültünk, beszélgettünk. Később a barátom, megemlítette édesanyám előtt, hogy nagyon szeret, velem képzeli el az egész életét,és hogy soha,de soha nem akar elveszíteni. Édesanyám, nagyon örült, akkoriban 16 éves voltam.

Most vagyok 22éves, és még mindíg ezzel a fiúval vagyok. Ő volt az első, és egyben az utolsó (remélem) férfi az életemben, és nem sokára születik a szerelmünk gyümölcse, ugyan is, az első kislányunkat várjuk :) Ő szakács, én pedig itthon takarítok rá. Nagyon szeressük egymást, A szülei vették nekünk a mostani 3szobás, udvaros, házunkat, kicsit szégyenlem, de próbálom nekik meghállálni, ha nem is pénzel, mert azzal nem bírom, de nagyon sokat segítek anyósnak, és ilyenek a ház körül. Ha megszületik a pici, szeretnénk jövőnyáron összeházasodni több mint 6év után :) Ne félj, hívd el a barátod!:)

Egy 22éves, kismama

Szia! Nekem egy jo baratom, lakott egy olyan hazba, hogy "lepukkant", de mi, a baratai nagyon szerettunk hozzajuk jarni, mert ott nem voltunk feszeljezve, sem a szulok reszerol, de meg a szomszedok sem szoltak be. Most ez van! Nem a haz teszi az embert, es ennek kb 20 eve, azota is tart a baratsagunk. :))

Tehat, ha valaki szeret, akkor ne a hazad miatt szeressen, hanem olyannak amilyen vagy!

32/N