A családom lenéz, mert rendszeresen adományozok. Ez tényleg gáz?

Az átlaghoz képest jól élünk a párommal. Nem vagyunk kőgazdagok, de jut mindenre, márkásabb ruhára, utazásra is időnként.

Kb 2 éve a neten keresztül rengeteg rászorulóval úgymond találkoztam és azóta rendszeresen állítok össze ruhacsomagokat, de konyhai holmikat, cipőt, könyvet, játékot is küldtem már el így. Néha drágább holmit is, fényképező, kávéfőző, de álltak a polcon, mert már volt új. Amikor meg rengeteg ruha jött össze hajléktalanszállóra vittem. Persze nem dobok ki mindent egy év után, sőt, de akad bőven fölös holmi.

A családom ezért furán néz rám, egyrészt mert szerintük verem a nyálam ezzel, hogy nekem de jól megy, másrészt ők raktároznak mindent, mint a mókus én meg nem. Néha buzdítom őket is és a barátaimat is, hogy ha bármi ilyenjük van szóljanak nekem és keresünk olyat, aki örömmel veszi, de még annyit se mondtak, hogy jó persze, hogy a látszat meglegyen. A buzdítás annyi, hogy eddig kb 2szer megemlítettem, nem zaklatok senkit.

Ez valóban gáz és felesleges dolog? Már sokszor nem is említem, főleg mikor felnőtt létemre cikiznek érte. Nem értem.