Vajon jó döntés volt?

Visszakérdezek: Miért békítetted ki az apjával ha utál téged?

Ennyi önérzet legyen már benned...

azért mert fontos neki a párja, és nem egy önző barom -.-

Fontos kérdés: Miért utál?

Jaaa, h te vagy a fiú? Olyan lányos picsogásnak tűnt a kérdés. Habár asszem azért vannak női hegesztők is, de nem jellemző... Nos...

Mi az, h megbeszéljük, h 4-re otthon legyen és 6 órára ér haza. Hello, a legjobb úton haladsz affelé, h a párod meggyűlöljön és örökre elhagyjon. Ő nem a te tulajdonod. Felnőtt ember. És ha ő úgy érzi, h 6-ra ér haza, akkor 6-ra ér haza. Miért kellene neki egy órával hamarabb hazaérnie, mint neked? Ő nem cseléd és nem is szakácsnő. Még akkor sem, ha nem dolgozik jelenleg. Ő a párod, akit elvileg szeretsz. Ha főz neked, akkor főz, ha nem, nem. Felnőtt ember vagy, nyilván el tudod látni magad. Ezért utál az apja, mert ő látja, h te milyen ember vagy, h a tulajdonaként kezeled a lányát, és félti. Szergény nő meg szerintem nem látja a fától az erdőt. Biztos már azt is beképzelted, h nem is az apjához jár, hanem megcsal egy másik hapsival (ne is csodálkozz...), és talán még zaklatod is emiatt.

Pfúúú, hogy utálom az ilyen pasikat.

én is hasonló helyzetben voltam...

Esetleg azt próbálhatod meg, hogy tervezed a továbbtanulást, méghozzá egy olyan irányba ami " apunak " is megfelel.

Kérdés, hogy megéri-e ez neked. Soha nem leszel megfelelő, ezt tapasztalatból mondom, és ha bár egy idő után talán megbékélni látszik, soha nem tudhatod, hogy mikor szúr hátba.

Állíts fel egy értékrendet az életedben, és gondold végig, hogy megéri-e ez a lány azt amit folyamatosan kapni fogsz a szüleitől. Ha igen, akkor kösd fel a gatyád, és tanulj...