Általánosságban demokratikus vagy diktatórikus családban nőttél/nősz fel?
Demokratikus: a család közösen dönt, a gyerekeknek is van beleszólási joga. A gyerekeknek vannak jogai és kötelességei, amire a szülők nevelik a gyerekeket. Fizikailag nem büntetnek, sem lelki megfélemlítéssel nem élnek. Ha probléma van elbeszélgetnek a gyerekkel. Illetve nem kényszerítenek semmit a gyerekekre (vallás, stb.)
Diktatórikus: csak az egyik esetleg mindkét szülő dönt. A gyerekeknek gyakorlatilag semmibe se lehet beleszólása. A büntetések legtöbbször fizikaiak vagy lelkiek (pl. zsarolás, lelki terror). A tekintélyelvűség uralkodik a családban, azaz valamely szülőnek/szülőknek nem lehet ellentmondani. Gyakran hangzik el, hogy amíg az én házamban élsz... Amíg az én kenyeremet eszed, addig...
Diktatórikus. :(
(Fizikailag nem lettem büntetve, de szavakkal fizikai büntetésre való utalás volt. Na jó 1-2 pofon is, de nem jelentős.)
Viszont a anyám fenyegetése, zsarolgatása, érzelemmentes élete elég rosszul érintett. Miközben a külvilágnak mutatta a harmonikus tökéletes anyát... Hiába, egy egyedülálló anyuka annyira a saját sérelmeivel van elfoglalva, hogy képtelen demokratikusan, beszélgetve nevelni a gyerekét. Aki egy férfival nem tudott dűlőre jutni, az a gyerekével sem tud majd. Csak a büszkeség és a diktátorszerep, amit csinál.
anyukám egyedül nevelt. 15 évesen kiharcoltam, h innentől maximális demokrácia van, és ha valahova akartam menni, akkor interpellációt nyújtottam be, komoly indoklással, és a megfelelő kampánnyal. tehát pl: légyszi engedj el a koncertre, mert ez nem minden nap van, cserébe kinyalom a lakást a küszöbtől a csillárig :) ja, és persze nem úgy mint a politikusok, hanem valóban betartottam az ígéreteimet :D
amúgy előtte sem volt egy diktátor. soha nem az volt a szöveg, hogy "mert én azt mondtam", hanem inkább a "valamit valamiért" jó jegyet kaptam, jól tanultam, akkor szülinapra megkaphattam a mobiltelefont. ha valami nagy galádságot csináltam, akkor viszont a korábban beígért kellemes dolgokat visszavonta, és ezzel kellett bűnhődnöm.
eléggé belém lett nevelve ez a kölcsönösség, és azóta az életem majdnem minden területén alkalmazom.
Amikor kellett demokratikus, amikor kellett "diktatorikus" volt, életkorunktól, meg az aktuális helyzettől függően. Nálunk volt testi fenyítés is amikor már nem lehetett mást kezdeni velem. Én tudom milyen voltam, a legteljesebb mértékben megértem a szüleimet, hogy alkalmazták :)
19L
DIKTATÓRIKUS!!!!! /17/f, 15/l/
Anyám Mussolini lehetett előző életében, 17 éves vagyok és sehova sem mehetek illetve csak a boltba bevásárolni neki, de azt legtöbbször kiabálva mondja, nem kér hanem követel, itthon napi legalább 8 órát csinálom azt amire kiabálva felszólít, suliban: ha épp nem éget be azzal, hogy feljön a suliba, kikérdezi a leckét és olyan alaposan, hogy a tanár sem kérdez bele, mindig sérteget, szid, aláásta az önbizalmam, szorongok, félek az emberektől, érzékeny lettem, személyiségzavarom van, de mit tehetek,? Zsarolni azzal szokott, hogy net még annak dincs suliidőbe, aki teljesít, már fizikailag nem bánt, de régen vesszővel azért ha letörtük a virág egy levelét is, egyszer a húgom fenekét húrkásra verte, mert a párkányom hagyott valaki egy rágót( szerintem anya volt, csak ránk kente) mikor szemüvegem volt, úgy pofon vágott, hogy eltört a szemüvegem, más embereknek meg a minta anyát mutatja..Felnőttem azt mondta érettségi után max péknek mehetek, pedig 4.5 vagyok :( vagy ha mégis meggondolja magát max levelezőreehetek,mert ő nem fog fizetni, nincsenek barátaim, az öngyilkosság gondolata nem egyszer fordult meg a fejemben, húgom napi szinten sír, mert annyira nem bírja már..rettenetes életünk, mindez egy diktatórikus anya miatt
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!