Nem kellett volna legalább szólnia a testvéremnek ha a közös tulajdonú házba beköltözteti a barátnőjét? Együtt élnek.
Apa után örököltük,anyánk haszonélvező. Én már elköltöztem,a testvérem ott él. Nem olyan rég mikor otthon voltunk(van férjem,kislányom) akkor szembesültem vele hogy az öcsém a közös házban együtt él a barátnőjével.
Ami a legjobban zavar hogy meg sem kérdezett engem,és én lakáshitelt fizetek mert elköltöztem! Gondolkodom hogy kérni fogom fizessen ki,mert úgy sem sűrűn járok haza a nagy távolság miatt,meg zavar is hogy ő benne van a készben közben én meg fizethetem a hitelt!
kicsit süt a szavaidból az irigység.
kérd, h fizessék ki a részed, onnantól nem lesz tulajdonod, de lesz pénzed. és már nem fog zavarni, hogy ki lakik ott, lévén, h közöd nem lesz a házhoz. ennyi.
Ha nem tetszik,költözz vissza .
nem értem,mit fáj neked ,te ezekszerint vettél magadnak egy saját lakást ,a kutyát sem érdekli mi kínod van vele meg mennyit kell fizetned mivel fenőtt ember vagy és senki nem szorított pisztolyt a fejedhez,hogy vedd fel a lakáshitelt.
A fele a tied a lakásnak ,akárhányan is laknak most ott. Vagy te mit szeretnél,álljon üresen,mikor te úgysem ott laksz? Abba látom még nem gondoltál bele,hogy a lakásnak A FELE atied,a másik fele az öcsédé és ha ő lakik ott akkor azt visz oda akit akar . Ez semmi más,csak kőkemény irigység,ráadásul testvérek között.
Nekünk is van lakásunk amiben a tesóm lakik mivel én máshova költöztem munka miatt és itt albérletet fizetek. És tudod mit,egyáltalán nem sajnálom az öcsémtől,ugyanis én döntöttem úgy,hogy messzebb költözöm. Örülök,hogy jó helyen van és ha lesz barátnője vagy haverja vagy akárkije nyugodtan beköltöztetheti ha akarja,mit érdekel engem,hoghya úgysem ott lakok.
A haszonélvező dönti el, hogy ki lakhat ott, akár vadidegeneknek is bérbe adhatja. Ezért van az, hogy haszonélvezettel terhelt ingatlan max. a piaci ár felét szokta érni.
Eladhatod bármikor a haszonélvezettel terhelt ingatlanod tulajdonrészét, viszont az új tulajdonosnak is kell biztosítania a haszonélvező jogait. A haszonélvező annyi pénzt kérhet a haszonélvezeti jogról való lemondásért amennyit csak akar.
Ptk.
A haszonélvezet és a használat
157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.
159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.
164. § (1) A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.
165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.
(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!