Vannak itt olyanok, akiknek házasság lett a távkapcsolatból? Mesélnétek nekem erről?

"Na meg a másik, aki 17 évesen már leköti magát egy életre. Aztán majd 2 gyerek után rájön, hogy még ki sem élte magát... Pf."

Nem tudom nekem szántad, vagy sem a bejegyzésedet, de nem tudom szó nélkül hagyni...

Neked mi közöd van más emberek életéhez? Olvastad valahol ezt a "kiélés" dolgot vagy mi a franc, hogy manapság mindenki ezzel jön? Én ÉLEK a párom mellett köszönöm, és ha úgy tetszik KIélem magam...igen 17 éves korom óta vele vagyok, szeretjük egymást és nem fogom csak azért elhagyni, mert fiatalon találkoztunk. Ha nem szeretném, nyilván nem lennék vele, de szeretem...a kiélésről meg annyit, hogy nekem nem az az élet, hogy minden héten mással, minden buliban ott legyek és részegre igyam magam, váltogassam a partnereimet. Eljárunk kirándulni, koncertekre, barátokkal, néha sörözni. A szórakozás kulturáltabb formáját választjuk. Van két diplomám, ha úgy tetszik 3 is, jelenleg mesterizek, képzeld nincs romokban az életem, a párommal meg boldog vagyok.

Én sem szólok bele abba, ha valaki 35 évesen házasodik, ismeri meg a párját, Téged sem kérdezett senki, hogy mi a véleményed. Mi gyakorlatilag együtt nőttünk fel, együtt bírtunk ki igen sok mindent, ismerjük nagyon jól egymást.

Kérlek sepregess a saját házad tájékán! Minden jót.

31 évesen házasodtam, de ha éppen 17 évesen talákoztam volna a férjemmel, akkor már azóta együtt lennénk.

Igaza van az előttem szólónak. Manapság divat a kiélés. Mintha a házasság előtt k*rvulni kéne annyit, hogy utána a házasság nyomorúságos börtönében ki lehessen bírni a hűséget. Merthogy így jön ki...