Az gáz, ha olyan akarok lenni, mint a bátyám?

17 éves vagyok,a bátyám 19múlt amikor születtem.Igazából féltestvérem,édesapánk a közös.Neki már akkor volt egy 6hónapos gyereke,aki idősebb nálam.Én nála dolgozom nyári munkán,meg engedte,hogy menjek hozzá.Édesanyám ellenzi mert nem kedveli,és azt mondja ne ő legyen a példaképem,mert nem szeretné hogy olyan legyek mint ő.De bármi nehéz helyzetbe kerülök,mindig arra gondolok ő hogyan oldaná meg.Édesanyám azt mondja,hogy csak azért akarok felnézni rá,mert sok pénze van,és menő autója.De nekem nagyon tetszik a viselkedése,ahogyan helyzetekben fellép,ahogy telefonnál,olyan menő.Mi nagyon szegények vagyunk,ez a lakás amiben lakunk,édesapám vette hitelre,de nem bírja fizetni most 2hónapja,és a bátyám fizeti nekünk.Édesapám rokkant lett és nem tudd elhelyezkedni.A bátyám is nagyon szegény volt.Sokszor kérdezem édesapámtól,milyen volt,ilyen korban mint én.És azt mondja talpra esett volt,másra nem hallgatott,önfejű.Édesanyám és a bátyám közt 4 év korkülönbség van,és én arra gondolok csak irigy rá.De olyan jó lenne sokszor itthon mesélni róla,de nem merek. Fel ajánlotta,kifizeti nekem a jogsit,nagyon szeretném lerakni,de meg sem merem itthon említeni,mert édesanyám napokig nem szól hozzám.Tényleg ennyire rossz dolog,ha így felnézek a bátyámra?