Minél idősebb az ember, annál nehezebb lesz majd együtt élni valakivel?

Nem hiszem, vagy nem tudom, nekem minél idősebb vagyok, annál könnyebb, mert több a türelmem, könnyebben alkalmazkodom.

Amikor először költöztem össze az akkori barátommal, az szörnyű volt, mindketten ragaszkodtunk a szokásainkhoz, állandóan paráztunk mindenen, végül szét is mentünk.

Most már nem vagyok olyan görcsös, könnyebben engedek (ésszerű határokon belül).

Egyébként de, fárasztó tud lenni, de szerencsére nálunk van hely elvonulni, meg azért elég sokat rohangászunk külön is.

24N

Én 15 évesen költöztem össze az első nagy szerelmemmel és 28 éves koromig együtt éltünk. Tökéletesen alkalmazkodni tudtunk egymáshoz, kezdettől fogva nagyon jól megfértünk egymással, ami az együttélést jelentette. Az már más kérdés, hogy egyéb dolgokban nem bírtunk megegyezni, ami végül szakításhoz vezetett. Négy éve egyedül élek, de másfél éve van valakim. Vele iszonyúan félnék összeköltözni, mert én vagyok az első komoly kapcsolata, még nem élt együtt senkivel és azt hiszem, annyira ragaszkodik a saját kis életéhez, hogy talán nem is menne. És bár az efféle félelmemről még sosem beszéltem neki, szerinte túl sokat aggódok egyszerű dolgokon is, úgyhogy lehet, hogy én fújom fel, nem tudom. Mindenesetre eléggé alkalmazkodó vagyok és nem telepszem rá a másikra, főleg nem erőltetem rá a szokásaimat. Ha ez mindkét emberben megvan, szerintem nem lehet nagy gond.

31/N