Volt már olyan érzésetek hogy nemtartoztok sehova? :o

Nekem van.

Ha úgy vesszük akkor csak egy barátnőm van, rajta kívül nincs senkim. Haverjaim már rég nincsenek mert nem követem a divatot, pedig 5-6 éve volt olyan, hogy a környék összes gyerekével kint lógtam, most meg sehol senki. Ezzel a lánnyal sokmindenről tudok beszélni, de mégsem mondhatok el neki mindent.

Rajta kívül van egy netes barátnőm akivel jól kijövünk de pont komáromi, én meg borsodi vagyok. Volt még sok netes haverom, de valahogy ők is eltűntek. Most meg itt vagyok egyedül. Minden egyes napom ugyanaz, felkelek, reggelizek, kimegyek az udvarra, bejövök és gépezek. Nem tudok mást csinálni, hobbim sincs.

Nekem sincs önbizalmam. Esténként kiülök a kertbe a kutyámmal és elgondolkozom a dolgokon...

Én is folyamatosan hasonlóan érzek. 20 éves lány vagyok, egyetemre járok. Bejárós vagyok 50km-re, így az itthoni barátok már nincsenek meg a távolság miatt, az egyetemen pedig nem sikerült barátságot kialakítanom senkivel, csupán ismerőseim vannak, akikkel néha órára szoktam járni. Már ettől is érzem azt, hogy se haza, se az egyetemi társaságba nem tartozom. Ráadásul a családomat sem érdeklem.

Aztán most jön még egy lapáttal. Ősszel kezdek a szomszéd országban egy másik egyetemen, ahol szintén bejárós leszek (70-80km és a koli méreg drága...). Nem tudom, ott pl hogy fogok beilleszkedni. Vannak ott munkatársaim, akikkel most együtt dolgozom, de már ők sem fogadtak be úgy, ahogy szerettem volna. Így nem várok tőlük sokat az egyetemnél sem. Úgy tűnik, ott is egyedül leszek, legalábbi normális barátaim ott sem lesznek, ez tuti. Már csak az idegen nyelv miatt is nehéz lesz...

Szóval 3 helyen kell majd lennem, és sehova sem fogok igazán tartozni. Nem könnyű... :/ Sehol sem vár senki, sehol sem szeret kimondottan senki.

Én az Övegesben tanultam meg az ampervadászatot, ott nem baj ha nem vagy 10-es. Olyan dolgokat csináltunk gyakorlaton, hogy jajjjj....

Levettük az áramváltó szekunder oldaláról a rövidzárat, azt úgy szétszállt, hogy kiverte az ablakot, lábtengóztunk izzóval, megtanultunk késes biztit patkolni fél perc alatt, mire odaért a gyakvezető, hogy miért nincs áram az iskolában, addigra már volt. 24 Volttal odahegesztettünk egy 100 forintost a fém ajtókerethez, ilyesmi.....

Szóval ott van brahi és társaság, bár hozzáteszem, 10 éve végeztem ott.