Szerintetek kinek van igaza?
Még nincs gyerekünk,de vőlegényemmel beszélgetve felmerült tegnap egy téma.
Én úgy gondolom,hogy 4-5 éves korában a gyerekünknek majd el kéne mondani a dolgot a cukrosbácsikról,persze nem konkrétan,hanem,hogy vigyázni kell,meg hogy bántja a gyerekeket ilyenek.De párom azt mondja,hogy ez teljesen felesleges,nem kell ilyennel terhelni a gyereket.
Szerintetek sem kell beszélni egy gyereknek ilyen dolgokról?
Egyszer piacon voltunk, és ott volt egy eladó bácsi, akivel jóban voltunk, akárhányszor mentünk, beszélgettünk vele. Aztán egyszer adott nekem egy rágót, ezt a rózsaszín Orbitot, amiért oda voltam kisgyerekként :) Anyu gyorsan kikapta a kezemből és jól megdorgált, amiért elfogadtam. Azóta soha :) Ez a jelenet annyira előttem van, hogy soha nem fogadok el idegenektől semmit. És azt hiszem, jobban is jártam. Tudnék mesélni sztorikat, de hagyjuk.
Véleményem szerint igenis fontos, hogy ezt egy gyerek tudja. Tapasztalat :)
Tudod mit, inkább lássa feleslegesen valakiben a cukros bácsit, mint hogy bedőljön annak az egynek, aki majd ki tudja, mit tesz vele.
Kedves 7-es, ha nem tudnád, a cukrosbácsikból lesznek azok, akik utóbb megerőszakolják, eladják vagy megölik a gyerekeket. Rendkívül ritka, hogy a gyerekrabló valóban erőszakkal hurcol el egy gyereket, az esetek 99,999%-ában elcsábítja ilyen vagy olyan eszközzel. A kisgyereket édességgel, vagy hazugságokkal (az anyukád küldött, mert nem tud érted jönni), a nagyobbakat akár udvarlással is.
5-ös voltam.
Szerintem ez automatikusan fog jönni, nem úgy hogy vasárnap délután 5kor leültök a nappaliba na és kislányom bla bla...
ha sétálgattok valahol akkor szóba hozod és mesélsz, hogy nem szabad ilyet csinálni mert kitudja mi lehet abban az ajándékban...kell róla beszélni, de nem oktatás szerűen..
engem anyukám nagyon féltett, és már 6-7 éves koromban beszélt erről.
az oka leginkább az volt, h a szüleim elég viharosan váltak el, és anyám nem akarta, h apám úgymond elraboljon, és zsarolja ezzel anyámat.
az óvodában, suliban meg volt adva, h kivel mehetek haza, és az apám tiltólistán volt.
érdemes erről beszélgetni a gyerekkel, megtanítani, hogy nem szabad elfogadni semmit, pláne idegentől. egyébként alsós koromban a suli környékén is jártak "cukrosbácsik", rágót osztogattak. még a tanárok is elmondták, h ne fogadjunk el semmit senkitől.
a szülő azért van, hogy felkészítse a gyerekét az élet sötétebb oldalára is, és ne egy naiv embert neveljen belőle. mert a naivság nagyon sok gondot okoz az élet minden területén.
Nem emlékszem pontosan hány éves lehettem, de még kisgyerek mikor anyukám elmondta, hogy ha bárhol találkozom olyan ismeretlen bácsival aki játékot akar adni, ha cserébe elmegyek vele, akkor ne menjek mert nem fog játékot adni és bántani fog. Elmagyarázta, hogy vannak ilyen gonosz bácsik/nénik akik bizony így elcsalnak és elrabolnak gyerekeket.
Ahogy halványan emlékszem, még csak meg sem lepődtem, hanem szentírásnak vettem, mert szerencsére amit anyukám mondott az szentírás volt és az úgy van.
Ezek után kimehettem a házunk előtti fákhoz játszani, pedig nem laktunk egy putri környéken, teljesen normális hely, de azért sosem lehet tudni.
Bizony kell beszélni a gyereknek ilyenekről, mert nagyon sok ilyen eset szerintem elkerülhető lenne, ha a gyerek felismerné a lehetséges veszélyt.
Az is fontos szerintem, hogy a gyereket úgy neveljük, tisztában legyen vele, hogy a szüleire számíthat, bízzon bennük, ne szégyelljen előttük semmit és tudja, hogy van külön akarata, döntési joga, önálló egyén. Gondolok itt arra, hogy amikor egy rokon bántja a gyereket és azok nem merik elmondani a szüleiknek. Ha végig gondolom, nem volt olyan amit ne mertem volna anyumnak elmondani, ha bárki bántott volna az lett volna az első, hogy rohanok hozzá, mondhatott volna az az illető bármit. Föl is háborodtam volna az biztos, már akkor is nagy volt a pofám.
Sok szülő szégyenlős a gyerek előtt, nem mer dolgokról beszélni, ezért sok gyerek nem is meri beismerni, hogy szexuálisan bántalmazták, mert a punci/kuki tabu téma és nem tudja, hogy elmondani, szégyenkezik. Nagyon fontos, hogy a gyerek előtt is merjünk ilyesmiről beszélni (korlátozottan persze) de igen is van kuki, meg punci, és ha bármi baj van vele szólni kell anyának vagy apának, mert dokibácsihoz kell akkor menni és azt dokibácsin kívül más bácsik nénik nem fogdoshatják. Normális nénik és bácsik pedig nem mutogatják a saját puncijukat és kukijukat kisgyerekeknek.
Ezt simán megérti egy gyerek, és nem kap sokkot. Életre kell nevelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!