Ez mindig így lesz? Minden férfi ilyen rendetlen?

Szinte 2 egyforma férfi nincs. Igen van aki lusta mint a dög, és van aki házias és megcsinálja.

Egy fogon a feleken is múlik, mennyire állnak jól a kapcsolathoz.

Ha úgy gondolja, 'nem csinálom, mert nincs kedvem' akkor el kell beszélgetni vele/illetve ilyen helyzetben öcséddel és édesapáddal is.

Nem minden pasi ilyen (csak a többség :) )

Nálunk pl. pont amiatt vannak viták, hogy a vőlegényem képtelen megülni a fenekén, ha nincs rend a lakásban. Én kicsit lustább vagyok, de ha meg nekiáll takarítani, az zavar, mert mégiscsak én vagyok a nő :) ... szóval van ilyen is, bár valóban ez a ritkább eset.

Sajnos a legtöbb férfi ilyen...

Viszont az ellenkezője még rosszabb, amikor beszül, hogy nem elég tiszta valami, mikor rendszeresen takarítasz, csak véletlenül kimarad valami...

Ha megérted ezt a helyzetet házasság előtt, akkor jobb embert választasz.

Ha nem, akkor az a valószínű, hogy ez a sors jut neked örökké.

Ebből az jön ki, hogy gürizés helyett inkább tanulnod kéne.

Nem sőőőőőőőőőőt a párom a rendmániájával üldöz halálba, meg azzal, hogy non-stop takarít...

Szeptemberben költözünk össze és már most kijelentette, hogy takarítani Ő szeretne :D (szíve joga:P)

22-L

Meglepő módon a férfiak is különbözőek.

Ha valaki rendetlen, arra jobb esetben nem esküvő után szoktak rádöbbenni a partnerek. Ha valaki annak tudatában házasodik, hogy a partner rendetlen, akkor viszont ezt a békát le kell nyelni.

A férjem pl. a szerencsés középút. Néha nekiáll takarítani, ha a lakás állapota már megkívánja és nagyon tüchtig utána minden.

Amin pont a minap mosolyogtam: régóta szentségelek a belvárosi kosz miatt, gyakorlatilag két naponta takarítok.

Nemrég kitakarított, másnap már fekete volt a zokni talpa, majd kifakadt, hogy "bazz...ez hogyan, tegnap takarítottam ki?? most kezdjem előről?" Hát, igen, belváros :)

Ha te magad ilyen ostoba maradsz, hogy két emberből általánosítasz, akkor igen. Ugyanis ebben az esetben nem leszel képes a magad előtt látott mintán túllépni, azt felülírni, és amikor férjhez mégy, olyan pasid lesz, mint a lusta apád és a lusta öcséd.

Mert erre lesz szükséged, hogy a világot normálisnak érezd. Értsd: ha jó pasid lenne, akkor nem tudnál sem panaszkodni, sem pedig Munka Hőse lenni, és mártírkodni.

Hogy ezt meg tudd tenni, ahhoz olyan pasit kell keresned, aki lusta lesz, mint az apád és az öcséd.

Vagy változtatsz magadon! Először te változz, aztán kérd számon a változást a környezeteden.

Illetve: fogd magad és igyekezz azon, hogy minél messzebb kerülj a családodtól; keress meg egy szakembert, aki tud neked segíteni átstrukturálni a rossz beidegződéseket benned, és akkor találhatsz olyan pasit, aki mellett nem kell cselédnek lenned egy életen át.

Aki társ lesz - mint pl. az én férjem :) - és nem harámbasa vagy rabszolgahajcsár (mint amilyen pl. az apám volt). :(