SOS. Hogy mondjam el nekik, hogy nem akarok elutazni és sulit akarok váltani? Mit csináljak?

Kiborultam egy olyan srác előtt,aki előtt nem lett volna szabad.A legjobb barátom volt egy évig,kb. vele nőttem fel,egy oviba jártunk és 8 éven át volt az osztálytársam...Fura volt először,hogy pont az egyik menő srác akar velem jóban lenni és kiderült,hogy tényleg csak kihasznált,csak egy játékszer voltam az életében.Mindent és mindenkit elhanyagoltam miatta,a sulit,a barátnőimet,a családomat,csak vele voltam.Lehet,hogy azért,mert tetszett,hogy velem is jóban akartak lenni mások,olyanok,akik azelőtt észre sem vettek vagy azért,mert beleszerettem...Minden lánynak van egy olyan

időszak az életében,amikor szerelmes abba a fiúba és ezt ő ki is használta.Azt hittem,hogy nekem ilyen nem lesz...Hát lett.

A suli végére viszont bunkó lett velem is és alig beszélgettünk.Utána rájöttem,hogy miért akart

velem jóban lenni.Megutáltam,de egyszerre szerettem is.

Viszont még télen az apukája elintézte,hogy engem és a fiút a gimi,ahová fogunk járni,elvigyen Angliába a nyáron,mert szerveztek egy utat,ahová igazából csak gimisek mehetnének,de a srác kitalálta,hogy menjek el vele.Anyuéktól ezt kaptam ballagásra meg már vissza se

lehet mondani,szóval mennem kéne.De amióta nem vagyok jóban a sráccal,azóta a társasági életem 0,sehová nem járok el,alig beszélek valakivel,aki a "menő" kategóriába sorolható...Szóval ugyanolyan uncsi az életem,mielőtt jóban lettem a sráccal.

Ráadásul az egész utat a srác mellett kell majd kibírnom.

Meg nyilvánosan aláz facebookon,ami nagyon sz**.

Tegnap volt egy buliszerűség a jövőbeli osztálytársainkkal(mert hogy még 4 évig boldogít a gimiben...) és ott már nagyon ki voltam tőle.Az egész este abból állt,hogy engem b***gatott.Utána kettesben maradtunk és megkérdezte,hogy mi bajom van,miért sértődök meg mindenen.Itt telt be a pohár és mindent elmondtam neki,ami bántott...Utána mondta,hogy nagyon sajnálja,

de nem érzi magát hibásnak,mert nem mondtam neki,hogy bánt valami,ő nem gondolatolvasó és mindenki röhögött azon,amiket mondott nekem,mert csak poénból csinálta...Szóval az lett az egészből,hogy én vagyok ezért is a hibás.Elkezdtem vele veszekedni és közölte,hogy az egész barátságunk alatt mindig az volt,amit én akartam,oda mentünk,ahová én akartam menni,mindig azt a filmet kellett néznünk,amit én akartam és már elege volt abból,hogy egy szót nem szóltam neki arról,hogy mit érzek iránta igazából,csak játszottam a legjobb barátot,pedig ő is többet akart sima barátságnál.Aztán közöltem vele,hogy biztos,csak éppen a r***ok fontosabbak voltak az életében.Annak ellenére,hogy szerinte én voltam a középpontba a barátságunk alatt,azért szinte minden reggel és

délután az uszodában voltam vele,mert edzésekre járt,amikor eltörte a kezét,akkor 2 hetet hiányoztam a suliból,mert "beteg lettem"(igazából vele voltam egész

végig,mert unatkozott egyedül otthon)+még ellógtam miatta 3 napot.

Ezután fogtam magam és hazajöttem.Azóta hívott már párszor,de nem érdekel,hogy mit akar.El akarom felejteni és az úgy nem megy,ha még 4 éven keresztül minden nap látni fogom+még előtte mennem kéne vele Angliába.De nem tudom,hogy mondjam ezt el a szüleimnek...

Amúgy sem szerették a srácot,de így...Azt sem tudják,hogy miatta öngyilkos akartam lenni,ha elmondanám nekik,hogy mi van,akkor tuti,hogy balhé lenne...

Tovább kell lépnem,de ahhoz iskolát kéne váltanom és nem utaznék el.Úgy nem tudnám élvezni az utat,ha ott lenne ő is.

Előre köszönöm a segítséget!