Miért sajnálnak a szüleink mindent tőlünk? A sógornőmnek meg miért szabad mindent?
Párom 28 F, sógornőm 26N. Én 22N.
Arról van szó, hogy párommal össze akarunk költözni, és erre spórolunk már 2 éve. Anyósom néha nagyon rendes tud lenni, és támogatja a tervünket. (nem anyagilag, hanem néha besegít 1-2 dologban, nekem pl segít berakni befőttet, illetve besegít 1-2 munkákban is a párom lakásánál)Páromnak szerencséje van, mert otthon az anyja nem kér tőle pénzt, hogy adjon a számlákra, vagy kajába. Ez is segítség, mert párom ezt a pénzt, így másra tudja költeni. Nekem ilyen szempontból itthon nincs ilyen szerencsém. Néha anyósom elviselhetetlen, beszólogat, vágja a fejeket mindenhez, és látjuk rajta, hogy már alig várja hogy elköltözzünk és külön éljünk. Egyenlőre mind a ketten otthon élünk. Amikor kicsit begyorsítjuk a dolgokat, akkor meg olyanokat mond, hogy minek sietünk, csináljuk nyugodtan, ráérünk. Akkor az ember újra nyugodt tempóban csinálja a dolgokat, eltelik 1-2 hónap, és újra bebolondul anyósom, és mi megint elkezdünk sietni. És már ez van 2 éve. Anyósom mindenkit kivallat, engem is kivallatott, hogy mennyit keresek stb, és amikor még jobb volt a kapcsolatunk sajnos elég sokmindent el is mondtam neki. Most meg már böki a csőrét, hogy "Nórikának" van pénze, ő is miért nem költözik még el otthonról? Anyósom azt "szeretné" ha én egyedül tartanék fennt egy albérletet magamnak, és miért élek még anyámék "nyakán"? Beszólogat páromnak, hogy"Nórikának" mi mindenre futja. Ha nyáron 2 új felsőt lát rajtam, akkor már megkapom a jelzőt, hogy miért erre költ, a helyett hogy inkább festéket venne? Mi köze van hozzá hogy én mire és hogyan osztom be a pénzemet? Ugyanezt csinálja párommal is. Ha párom vesz egy papucsot, kb havi szinten párom is és én is 5-5 ezret költünk ruhára, és 5-5 ezre szórakozásra (csak nyáron, tóra) akkor páromnak is beszól, hogy nekünk most nem erre kellene az időt elpazarolnunk,hogy tóra járunk, hanem mást vennünk, hogy haladjunk, vagy azt az időt hasznosabban eltöltenünk stb. Párom huga, aki amint írtam 26 éves, és még mindig tanul, neki meg van adva minden. Kap ösztöndíjat a csaj, több mint 40 ezret, évek óta, amit minden hónapban leköt, és még egy 100 ft-os papírzsepire sincs gondja, az anyósom mindent megvesz neki! Gyógyszert, ruhákat, kaját, kolidíjat, utazást, könyvet stb! Páromnak sosem vett meg semmit, és nekem sem vettek meg anyámék semmit. Pedig párom sokkal többet segít otthon, mint a huga.
Amikor még csak 19-20 éves voltam, azzal zaklatta páromat, hogy Nórika miért nem megy el diákmunkára? Amikor meg találtam munkát, akkor meg sajnálta a pénzt amit kerestem! A lányát meg esze ágában sem lenne elküldeni dolgozni. Az a lány szegény olyan naiv és buta, az anyja úgy félrenevelte. Párom is ezt mondja, szóval ez most nem az én egyedüli véleményem.
Párom is néha nagyon haragszik az anyjára, hogy miket mond, és hogy nem lehet kiigazodni rajta.
Most az anyósom mit akar valójában? Hogy elköltözzünk, vagy hogy ne? Miért viselkedik ellentétesen? Mert mindig olyanokat mond, hogy jaj majd megtudjátok mennyi pénz megy el rezsire, kajára, hogy fogjátok sajnálni rá a pénzt, és hogy hogy megbánjátok majd hogy elköltöztetek?
És miért van az, hogy én sz*r vagyok, a sógornőm meg szép és ügyes, okos?
Nem csak velem érezteti ezt, hogy a sógornőm okos, ügyes stb, hanem a párommal is.
Pedig páromnak is és nekem is van 1-1 diplománk, attól hogy nem tanultunk még plusz 5 évet, nem vagyunk kevesebbek mint a sógornőm, mégis mindig ezt éreztetik velünk.
Nem laksz ott de gondolom sokszor mész át ingyen motelnek használni a lakást
pont az a lényeg hogy ha nem lennétek vele 1 légtérben nem kéne hallgatni a szemrehányásokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!