Tényleg velem van a baj? Párkapcsolati kérdés?!

10 hónapja élünk együtt,elötte távkapcsolatban voltunk! amikor nem éltünk együtt minden nap beszéltünk,mindig elmondta,hogy mennyire szeret és,hogy mennyire szeretné,hogy vele éljek!

hát én feladtam a munkám,az albimat,hogy kiköltözzek hozzá és együtt új életet kezdjünk,tudtam,hogy nem lesz könnyű,de gondoltam,majd a szerelem segit nekünk leküzdeni a nyelvi és társadalmi akadályokat!

igérte,hogy segit munkát találni és,hogy pár hónapon belül külön költözünk a szüleitől!

hát ebből nem lett semmi,ha anyukája nem segit nekem alkalmi munkákat találni,szerintem már rég becsavarodtam volna!sajnos az alkalmi munkám is megszünt,szóval egész nap bámulom a 4 falat

a párom nagy ivben tesz mindenre,neki tökéletes,hogy csak várok rá egész nap,itthon vagyok ,nem mozdulok ki!

jövö hónapban meglátogatnak a szüleim,elösször mennek külföldre nyaralni és nagyon készülnek rá! azt terveztük,de lehet csak az én tervem volt,hogy akkor megtartjuk a hivatalos eljegyzést és jövö nyáron az esküvöt!

de már kedvem sincs hozzá,ö nem mozdit meg semmit,hogy jobb életünk legyen,én meg már ott tartok,hogy nem akarom egy ilyen ember mellett elkötelezni magam,söt az eljegyzést sem akarom!egyszerüen megrémültem,hogy az egész életemet igy kelljen leélnem!!

ha nem "hisztizek" akkor sehova sem megyünk!

semmit nem csinálunk,szó szerint semmit!

tegnap egész nap itthon volt,én direkt nem szóltam vagy mentem oda hozzá,mivel rendszerint én vagyok az aki ezt megteszi,de most látni akartam,hogy ö mikor teszi ezt meg!

hát elkeseritően vettem észre,hogy nem is törödik velem!

miután szóltam neki késö délután,hogy ez nem esik jól,kitalálta,hogy vigyünk el a kutyát sétálni,ahol pecázni szokott,és ő egy kicsit horgászik!

na ott elgurult a gyógyszerem,most mondjátok meg nekem velem van a baj?

soha nem csináljuk azt,amit én szeretnék,de nekem ott kellene rostokolnom a kutyával,amig ö pecázik,miután egész nap játszott a gépen és felém se nézett?!

szerintem ez igy nem fair,ö bármikor elmehet a barátaival,horgászhat,van munkája!

de itt vagyok én,aki a barátaival csak neten tartja a kapcsolatot,aki feladta az életét,a munkáját,csak azért,hogy most itt üljön és azt nézze,hogy alszik az az ember,akiért ezt mind feladta!

persze amikor kibukok akkor 1 vagy 2 napig jó minden,de én nem erre vágyom,nekem egy olyan pasi kell ,aki mellett érzem,hogy előrébb mozdulna az életem,aki támogat,ha épp egy nagy tervbe akarok belekezdeni és nem csak azért vagyok jó,hogy szexeljünk,vagy takaritsak!

az elején még annyira akartunk gyereket,de mostmár megrémit a gondolat is,hogy ehhez a pasihoz legyen köze a gyerekemnek!

szeretem öt,de nem tartom fairnek ,hogy ö semmit nem tesz meg értünk!

komolyan fontolgatom ,hogy hazaköltözöm!

nem akarom unalmasan egy helyben tölteni az életemet!

szerintetek mit kellene tennem?

kérlek segitsetek nekem.....