Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » A végtelenségig tudnád támogat...

A végtelenségig tudnád támogatni lelklileg munkanélküli párodat előzékenyen, kedvesen, ha már fél éve nem talál munkát és egyre nagyobb adósságot halmoznátok fel emiatt?

Figyelt kérdés
2012. jún. 30. 16:44
1 2 3
 11/25 anonim ***** válasza:
50%

Ja, hogy az állam adjon neki munkát, különben füvet termeszt? :)

Komoly ember lehet a párod. Nemigen szokásom ilyenekre biztatni senkit, de drasztikusabb lépésen nem gondolkoztál még? Komoly fejbéli gondok lehetnek ott.

2012. jún. 30. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/25 A kérdező kommentje:

Á egy percig sem gondolta komolyan,csak politizált,hogy milyen a mai helyzet hazánkban.


MIndeközben azt várja,hogy bíztassam ,áljak pozitívan a dologhoz,mert neki mennyire rosz ez,de már nem vagyok képes azt mondani,hogy jól van drágám te nem tehetsz róla,majd csak lesz valahogy,csak maradj nyugodtan.

2012. jún. 30. 17:14
 13/25 A kérdező kommentje:

álljak


rossz

2012. jún. 30. 17:15
 14/25 anonim ***** válasza:
Nem voltam még ilyen helyzetben, de attól függ...ha azt látom, hogy tényleg mindent megpróbál és az összes próbálkozása befuccsol, sehova nem kell, stb. akkor támogatnám. De ha csak várná a sült galambot és minden munkalehetőségre találna valami kifogást (pl öcsém, sajnos), akkor biztosan meggondolnám hogy érdemes-e támogatni tovább.
2012. jún. 30. 17:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/25 anonim ***** válasza:
37%

Igen, az államnak kellene megoldania a munkahely teremtést.Hisz ezt is ígérték, nem?!

Nem a fiatalok szégyene, hogy nincs munkahely.És az sem, ahogyan a dolgozókkal bánnak, maximális kizsigerelés,nulla korrektség mellett.

Én már lassan egy éve keresek állást, örülnék , ha bárhová felvennének, hisz több szakmám van, öreg sem vagyok, mégsem kell az ember sehová, csak a hitegetés megy, vagy az sem.És pedig nem lakok kis városban.Sajnos nekem még párom sincs, aki támogatna.

Érthető, ha az embernek már a legnagyobb hülyeség is eszébe jut, csak hogy pénzhez jusson.Szörnyű, ha hónap végén ennivalóra sem jut.

Ebben az országban már csak idegbajt lehet kapni,az legalább még ingyen van és nem kell utána adózni sem.

2012. jún. 30. 17:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/25 anonim ***** válasza:
Utolsó, te miből élsz, ha egy éve nincs munkád és senki nem támogat?
2012. jún. 30. 17:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/25 anonim ***** válasza:

Az én páromnak is majdnem egy évig nem volt munkája. Támogattam, mert tudtam, hogy keres és próbálkozik, minden munkát elvállalt volna már (gyorséttermekhez is sorra adta be az önéletrajzot), de sehol nem kellett, nem volt hely, túljelentkezés volt. És nagyon jól tudtam mennyire bántja ez őt is. Mert rengeteg mindent szeretett volna venni magának, és nekem is szeretett volna adni, mert tudta milyen nehéz beosztani az én fizetésemet. Eszembe sem jutott rákiabálni, vagy megtagadni tőle a támogatást.

Már-már depressziós volt, nem volt munkája, ha én nem támogatom, megélhetése sincs. Ellenkező esetben ő is mellettem állt volna.

Két hónapja talált jutalékos üzletkötői állást, nem jött be. Valószínűleg megint én leszek az egyetlen kereső, ha nem jön be a lehetséges munkák közül valamelyik (most is függőben van pár lehetőség, de én már nem tudok optimista lenni)

2012. jún. 30. 19:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 anonim ***** válasza:
89%

Ha keres munkát és nem jön neki össze, akkor igenis ki kell állnod mellette. Fél év munka nélkül a mai világban egyáltalán nem sok.

Néhány éve a havi bevételünk kb 5-700.000,- Ft volt. Nekem fix állásom volt, jól fizettek, a páromnak vállalkozása.

A páromnak 2007 év végén agyi infarktusa volt, lebénult a jobb lábfeje, nem tudott dolgozni, majdnem meghalt, hónapokig kórházban volt, tavaly engem kirúgtak. 1.5 éve nem találok normális munkát, csak vállalkozósat. Volt hónap, h 60-70.000 Ft-ból éltünk (korábban ennek a tízszerese volt az átlag). Most szakítsunk azért, mert anyagilag nagy szarban vagyunk és lecsúsztunk? Minket ezek a nehézségek csak még jobban összekovácsoltak. Most van nekem kilátásban egy rendes állás és a párom is mostanra kezd úgy rendbe jönni mind fizikailag, mind lelkileg, h 4-6 órás munkát végezzen, és találtunk is neki. Anyagi jómódban nem nehéz gondtalanul élni.

Ne haragudj, de ez nem szép. Örülj neki, h neked van (még) állásod és nem haltok éhen, télen nem fagytok meg.

El kell döntened, h a pénzéért vagy önmagáért szereted őt.

2012. jún. 30. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 anonim ***** válasza:
100%

5-ös.

Nem szeretnék rögtön kötekedni és OFF-olni, de:

Én sem találok normális munkát már jó ideje, igazából rendes, bejelentett állásom még sohasem volt.

Bármilyet, ami nem tetszik? Én hidd el, már minden területre beadtam rengeteg önéletrajzot és nem érkezett reakció.

Több műszakos? Fizikai? Megerőltető? 3 műszakban, 10 órában mángoroltam egy mosodában, végül innen is kitettek, mondván, hogy túl sok az ember és a régieket tartják meg (pedig a munkám kifogástalan volt, a főnök ezt így el is mondta, csak hát aki már ott volt régebb óta, az maradt...)

Feketén? A legutóbbi helyen, ahonnan pár hete jöttem el, úgy kihasználtak, hogy ihaj.

Ezt mondjuk még le is nyeltem volna. 12 órában éjszakáztam, sokszor egymás után többször, mindezt 500-as órabérben...ezután a főnök még jól be is nyelte az utolsó havi fizetésemet.

Ennyit a rengeteg "csodás" lehetőségről, amit felsoroltál.

Nem feltétlenül lusta az, aki sokáig nem talál semmit.

Én sem vakarom a seggem egész nap.

L/25

2012. jún. 30. 20:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/25 A kérdező kommentje:

Akkor Ti is nehéz helyzetben vagytok!


Gondolom,ha nehezen is ,de azért meg tudtatok élni a te fizetésedből.

Nálunk az van,hogy a szüleim minden hónapban támogattak idáig bennünket(mióta munkanélküli lett a férjem),hogy be tudjuk fizetni a házhitel-részletet,most már ők sem tudnak tovább segíteni,a férjem széttárja a karjait,hogy ő nem tud mit tenni,ez van,majd csak lesz valahogy ,van két gyerekünk ,akiknek alig tudok megadni valamit hiába keresek viszonylag tűrhetően képtelen vagyok fenttartani egy kétgyermekes családot egymagam.

Én pedig lassan megőrülök,hogy mi lesz velünk így...

lassan a pszichiátrián kötök ki,mert nem bírom tovább és akkor már nem maradok én sem pénzkeresőnek!


Most már komolyan haragszom a férjemre

,mert például amikor munkanélkülire ment,akkor amíg kapta 3 hónapig a munkanélkülit (egyharmadát az addigi fizetésének) ,addig nem is nagyon keresett munkát,holott minden fillérre szükség lett volna,hogy ne keljen a szüleimtől kölcsöntkérni,hogy befizessük a házhitelt.Jelenleg pár hétig van munkája(alkalmi) én pedig könyörgöm neki,hogy keressen azért közben rendes munkahelyet,de ő azt mondja,hogy most ez a munka elfoglalja és nincsen ideje mást keresni,majd ha vége a munkának ,akkor fog próbálni keresni.



Énbennem van akkora felelősség,hogy az első napon elkezdem lázasan kutatni a lehetőségeket,ha munkanélkülivé válok és nem nyugszom addig amíg nem találok állást.


Nekem a pofámról lesülne a bőr,ha a párom szülei hónapokig támogatnak ,egyre inkább eladósodom feléjük,nekem meg továbbra sincsen munkám.

Bár alkalmi munkái voltak,de az nem megoldás.

2012. jún. 30. 20:36
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!